A három élcsapat mögött rendkívül szoros csata zajlik, melyben jelenleg a franciák állnak legjobban, a Haas azonban jelentősen csökkentette lemaradását a nyári szünet előtti hetekben. Éppen ezért a Renault vezetői már jelezték, nem fognak idő előtt átállni a 2019-es autó fejlesztésére, hiszen ha lemondanak az ideiről, feltehetően a negyedik helyet is elveszítik.

Erről pedig hallani sem akarnak, így tehát gőzerővel folytatják az idei autó fejlesztését. A soron következő Belga Nagydíjon például több új alkatrészt is bevetnek, melyek reményeik szerint hozzásegítik őket a jelenlegi pozíció tartásához.

„Új padlólemezt viszünk Belgiumba, és ezzel együtt egyéb karosszériaelemeket is, melyek segíteni fognak” – jegyezte meg bizakodva a technikai igazgató, Nick Chester. „Elképesztően szoros küzdelem zajlik a középmezőnyben. Dolgoznunk kell az autón, egészen a szezon végéig, hogy harcban maradhassunk, a célunk ugyanis egyértelmű: a negyedik hely tartása!” – tette hozzá.

A szakember szerint a lehető legjobb módja a pozíció tartásának az autó nyers tempójának a növelése, a Renault ugyanis nem bízhat abban, hogy az ellenfelek majd hibáznak, vagy kifognak néhány pechesebb napot. „A cél az, hogy jobb rajthelyeket szerezzünk, mint az ellenfelek, ez ugyanis megkönnyíti a dolgunkat. De ha nem, és közel vagyunk, akkor jól kell mennünk a versenyeken. Javítani kell a nyers tempón, és akkor, amíg közel vagyunk, a futamon legyőzhetjük őket” – mondta.

Noha a szezon fontos, és egyelőre nem akarnak teljesen átállni, a csapat már dolgozik a 2019-es autón is. „Nagy erőket mozgatunk meg az új projekt előkészítéséért, 2019 ugyanis egy újabb fontos lépés lesz számunkra” – nyilatkozta a csapatvezető, Cyril Abiteboul. „Előbb az idei csomagot is tovább kell fejleszteni, hogy minden területen javuljunk, ahol találhatunk plusz tizedeket. Folytatjuk az aerodinamikai fejlesztéseket, és néhány olyan alkatrészt is felteszünk majd az autóra, ami 2019 szempontjából is fontos lehet” – árulta el a francia szakember.

Mielőtt 2017 végén hosszas várakozások után bemutatkozhatott a királykategóriában, Gasly ezüstérmes volt a Renault-világsorozatban, bajnok a GP2-ben és szintén ezüstérmes a japán Super Formulában (itt mindössze fél ponttal csúszott le az aranyéremről úgy, hogy az utolsó fordulót a rossz időjárási viszonyok miatt törölték), tehát sikeres junior pályafutást tudhatott a háta mögött.

A Forma–1-ben aztán új helyzetbe került, a győzelmek helyett ugyanis jobb esetben is csak a pontokért harcolhatott, ezt pedig elég nehezen tudta megemészteni a sikeres nevelőszériás évek után (arról, hogy ez mennyire nehéz, tavaly Stoffel Vandoorne is beszélt).

„Az egyik dolog, ami nagyon kemény az F1-ben az az, hogy míg a kisebb kategóriákban folyamatosan a dobogós helyezésekért, a győzelmekért és a bajnoki címekért harcolsz, és tudod, hogy minden hétvégén esélyed van a rajtelsőség megszerzésére is, addig itt, ha mindent beleadsz, akkor is lehet, hogy 14. leszel” – magyarázta a francia. „Velem ez volt Silverstone-ban. Mindent beleadtam, mindent kipréseltem az időmérős körömből és 14. voltam” – folytatta.

„Egy versenyzőnek nagyon nehéz megbarátkoznia azzal, hogy elégedettnek kell lennie a 14. helyezéssel, mert végső soron mind ugyanazt az eredménylistát nézzük, és látjuk, hol állunk rajta. Az a kör nagyon tiszta volt, és az egyik legjobb, amit a Forma–1-es pályafutásom alatt futottam, de itt már csak így mennek a dolgok. A csomag nagyban befolyásolja az eredményed” – magyarázta.

„Néha emiatt a helyzet miatt arra kényszerülsz, hogy megpróbálsz az autó erején felül teljesíteni” – utalt arra, hogy ez adott esetben hibákat is szülhet. „El kell fogadnod, hogy néha egyszerűen nem áll a rendelkezésedre elég teljesítmény, és igyekezned kell folyamatosan stabil eredményeket szállítani a csomaggal, ami alattad van” – zárta gondolatát.

Még nem történt hivatalos bejelentés, és azt sem tudjuk, mire megy a Red Bull a Hondával, de könnyen előfordulhat, hogy Gasly helyzete már 2019-ben változik, a bikások ugyanis feltehetően őt ültetik majd a Renault-hoz igazoló Daniel Ricciardo megüresedő autójába. Eddig úgy tűnt, a pozícióért Carlos Sainzcal kell „megvívnia”, a spanyol azonban tegnap bejelentette, hogy a McLarennél folytatja, a Red Bull pilótapolitikáját ismerve pedig ez egyértelmű favorittá tette Gaslyt, kinek szerződtetését a hírek szerint napokon belül be is jelenthetik.

Rosberg néhány nappal bajnoki sikerét követően, az FIA díjátadó gáláján jelentette be, szögre akasztja a bukósisakot. Sajtótájékoztatóján mindenkit meglepett (volt, aki azt hitte, viccel), és a közvélemény is hüledezve olvasta visszavonulása hírét. Később persze részletesen elmagyarázta, mi áll a döntése hátterében.

Elmondta, belefáradt a bajnoki küzdelembe, a versenyekkel járó folyamatos utazgatásba, és egyébként is, azzal, hogy felért a csúcsra, valóra váltotta gyermekkori álmát. Kiemelte, a folytatásban több időt szeretne a családjával tölteni.

Az F1-től azonban nem tudott (vagy nem is akart) eltávolodni, sőt az utóbbi időben egyre több alkalommal tűnik fel a helyszíneken televíziós szakértőként (a Sky és a német RTL is alkalmazza). Korábbi ellenfele, Kimi Räikkönen nem érti, miért. „Amikor elmagyarázta, miért vonul vissza, teljesen megértettem őt, sőt azt gondoltam, nagyon menő a dolog” – nyilatkozta a finn életrajzi könyvének (Az ismeretlen Kimi Räikkönen) Helsinkiben tartott bemutatóján.

„Erre most ott áll egy mikrofonnal a kezében. Nem is értem, miért, mikor elmagyarázta, hogy miért akar eltűnni” – fogalmazott Räikkönen, akitől nem várható hasonló húzás, a motorsportok világától viszont ő sem akar feltétlen eltávolodni, ha egy nap visszavonul. „Érdekelne valami autófejlesztéshez hasonló feladat. De olyan, ami a háttérben zajlik, és nem a nyilvánosság előtt. Én nem fogok ott ácsorogni a helyszíneken mikrofonnal a kezemben” – mondta.

„Nem lesz nehéz leállni ezzel a munkával” – utalt az F1-es szereplésre, amivel a hírek szerint 2019-ben sem kell még felhagynia. „Meg fogok könnyebbülni, ha véget érnek azok a dolgok, amik nem kötődnek a vezetéshez. A versenyzés nagyszerű, de a többi egyáltalán nem az” – hangsúlyozta, majd végül a szóban forgó könyvről (ami novembertől hazánkban is megvásárolható lesz magyar fordításban) is ejtett pár szót. „A könyv olyan amilyen. Nem igazán hoz lázba, hogy valaki szereti-e, vagy sem” – értékelt a tőle megszokott rövid, tömör és őszinte stílusban.

Noha Ericsson teljesítménye javult a tavalyihoz képest, csapata nem miatta, hanem a remek újoncévet produkáló márkatárs miatt kerül be egyre gyakrabban a hírekbe. Tény, a fiatal monacói lényegesen több egységet szerzett (13-at, míg a svéd csak 5-öt) és az időmérőkön is látványosabb teljesítményt nyújt (az utóbbi időben háromszor is bekerült a Q3-ba).

Ericsson úgy érzi, fiatal csapattársa elsősorban szombatonként nőtt a fejére, tehát neki mindenképpen az egykörös tempón kell javítania, ha a folytatásban gyakrabban le akarja győzni, és a pontok tekintetében is fel akar zárkózni hozzá.

„A versenyeken szerintem erősen teljesítettem” – értékelte az első félévet. „Vasárnaponként jó volt a tempóm. Persze voltak hibák is, mint például a silverstone-i, de általában jó voltam a versenyeken. Szombatonként viszont javulnom kell. Ez az autóba vetett bizalommal kapcsolatos. Valamiért az időmérőn nem érzem magam annyira jól az autóban. Sok üzemanyaggal, a versenytávon nagyon magabiztos vagyok, de egy körön nem tudom megtalálni a legjobb beállítást” – magyarázta.

„Ez egy kicsit furcsa, mert az előző években úgy éreztem, fejlődtem Pascalhoz (Wehrlein) és Felipéhez (Nasr) képest, akik nagyon jó versenyzők, de én ugyanolyan jó, vagy talán egy kicsit még jobb is voltam náluk az időmérőkön. Szóval nem tudom, mi az oka ennek az idei dolognak. Charels az egyik legjobb, akivel valaha versenyeztem, de Felipe és Pascal is nagyon jó volt” – hangsúlyozta.

Mivel Leclerc megtalálta a jó időmérős beállításokat, és a vezetési stílusa teljesen más, mint Ericssoné, a svéd biztosra veszi, bár csapattársa újonc, sokat tanulhat tőle. „Megtalálta a határokat az időmérőkön, és én is igyekszem ezt tenni. De ez nem arról szól, hogy nézem őt, és próbálom ugyanazt csinálni, mert egy kicsit azért más a stílusunk. Más dolgokat várunk el az autótól. Magamra és a magam garázsára próbálok összpontosítani, és igyekszünk hozzám igazítani a beállításokat. Ez segíthet a helyes irány megtalálásában” – zárta gondolatát.

Noha legutóbb 2008-ban ünnepelt bajnoki diadalt, 2012-ben futamgyőzelmet (a Brazil Nagydíj után), 2014-ben pedig dobogós helyezést (Ausztráliában), és eközben a Red Bull valamint a Mercedes sorra halmozta a sikereket, a Ferrari mögött még mindig a McLaren a második legsikeresebb Forma–1-es alakulat – már, ami a statisztikákat illeti.

A patinás istálló vezetői három rendkívül gyenge szezon, valamint a Hondával való szakítás után az idei évnek úgy vágtak neki, hogy a Renault-motorokkal majd a középmezőny élére ugranak, és idővel talán a Red Bull-lal is felvehetik majd a harcot.

Ehhez képest megragadtak a mezőny gyomrában, a Red Bulltól pedig továbbra is elmaradnak (a bikások ugyanazokkal a motorokkal három győzelmet is szereztek már). Sőt, formájuk még hanyatlásnak is indult, az első öt futamon ugyanis 40, míg azóta csupán 12 pontot gyűjtöttek, miközben a mérnököknek alaposan meggyűlt a bajuk az autó megértésével.

Jövőjükkel kapcsolatban sok a kérdőjel, főleg úgy, hogy az eredményeket szállító Fernando Alonso az év végén elhagyja az F1-et. A Red Bullt irányító Christian Horner reméli, az idei gyengélkedés után 2019-ben végre fejlődnek indulnak, a sportágnak ugyanis szüksége van egy jó McLarenre. „A McLaren egy nagyszerű versenycsapat” – nyilatkozta a brit szakember az Autosportnak, még mielőtt napvilágot láttak az Alonso távozásával kapcsolatos hírek.

„Elképesztő történelmük van az F1-en belül – ha jól tudom, ők rendelkeznek a második legtöbb győzelemmel –, szóval a sportágnak szüksége van egy maga szinten teljesítő McLarenre. Egyértelmű, hogy jelenleg szembe kell néznie néhány kihívással, és úgy tűnik, kissé zűrzavaros a helyzetük, de remélhetőleg sikerül megoldaniuk ezeket a problémákat” – hangsúlyozta.

A McLaren természetesen mindent elkövet azért, hogy véget vessen a küszködésnek, idén például vezetői struktúrájukat is átalakították, miután két technikai vezető Tim Goss és Matt Morris is távozott, majd a sportigazgató, Éric Boullier is lemondott. Az ő helyét Gil de Ferran vette át, a technikai részleg vezetését pedig a Toro Rossótól érkező James Key-re bíznák majd. Ez pedig még csak a kezdet – ígéri az ügyvezető, Zak Brown.

„Még nem végeztünk!” – jelentette ki az amerikai szakember. „Hozunk még tehetségeket, mielőtt kialakul a végleges vezetői struktúra. Nagyon jó érzéseik vannak azzal kapcsolatban, amit tenni fogunk, de ezekről nem akarunk a nyilvánosság előtt beszélni. Leszegett fejjel dolgozunk, és folytatni akarjuk a munkánkat” – hangsúlyozta.

Alonso kedden jelentette be, a szezon végén távozik a királykategóriából, ám már hivatalos közleményében is utalt arra, búcsúja nem végleges, adott esetben ugyanis visszatérhet az F1-be, valamint a McLaren-istállóhoz. Bár a spanyol némileg kiábrándult a kategóriából, az F1-től való végleges elszakadást korábbi főnöke szerint is kár lenne még elkönyvelni.

„Korai lenne a végső búcsú, a Forma–1-ben nagyon gyorsan változnak a dolgok” – nyilatkozta Briatore a La Gazzetta dello Sportnak. „Soha ne mondd, hogy soha” – tette hozzá sejtelmesen az olasz, aki továbbra is hiszi, Alonso bármelyik élcsapatban helyt állt volna 2019-ben is.

„Örömmel megnézném egy Ferrari, vagy egy Mercedes volánja mögött. Folyamatosan a lehető legmagasabb szinten teljesít. Legalább olyan erős, mint (Lewis) Hamilton és rendkívül stabilan teljesít. De meg tudom érteni a döntését. Nem volt értelme annak, hogy folytassa a hetedik és a nyolcadik helyért való küzdelmet. Egy versenyző elveszítheti a motivációját. A McLarennek rendeznie kell az autóval kapcsolatos dolgait, ez nem a versenyzőkön múlt” – hangsúlyozta.

Úgy érzi, az idei eredményeket látva a McLaren többé már nem hibáztathatja a motorpartnerét, ahogyan tette azt 2015 és 2017 között, hiszen a Renault-val sem lépett előre túl nagyot, a Honda pedig tisztességesen helyt áll a Toro Rosso partnereként. „Pierre Gasly Bahrienben elért döbbenetes negyedik helyezése bizonyította, hogy a McLaren már nem mentegetőzhet” – fogalmazott.

Alonso számára viszont nem voltak a McLarennél jobb opciók 2019-re, ami a korábbi főnök szerint meglehetősen bizarr. „Eléggé furcsának találom, hogy a Forma–1 jelenlegi korszakában nincs hely valamelyik élcsapatnál egy olyan tehetséges versenyző számára, mint Fernando” – jegyezte meg.

Az utóbbi években egyébként többször elhangzott, Alonso esetében nem a tehetség volt az élcsapatos szerződés gátja, hanem a személye körüli ellentmondások. Többen elmondták, bár kétségtelen, hogy ő a jelenkor egyik legjobbja, korábbi „romboló” viselkedésével kihúzta magát az élboly csapatainak listájáról. Erről legutóbb Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke beszélt, aki azt mondta, Alonso bárhol „hajlamos káoszt teremteni”, ezért nehezen hiszi, hogy ők alkalmazzák.

„Jóban vagyok Christiannal, de erről nem neki kellene beszélnie. Ha van csapat, ami nem tudja kezelni a versenyzőit, az a Red Bull. Daniel Ricciardo most pont ezért hagyja el őket. Fernando az én csapatomban versenyzett, és dicsőségre vezette a Renault-t. Példaértékű csapattárs volt a többiek számára és referencia a mérnököknek” – zárta gondolatát a 2000-es évek elején/közepén a Renault gyári csapatát vezető Briatore, aki a spanyol pályafutásának legeredményesebb, két világbajnoki címet hozó időszakában dolgozott együtt Alonsóval.

Már az F1-es búcsúval kapcsolatos bejelentés előtt is sejteni lehetett, a nagy mesterhármasra hajtó Alonso (akinek a cél eléréséhez már csak az indianapolisi siker hiányzik) 2019-ben Amerika felé veszi az irányt, azóta pedig, hogy hivatalossá vált, jövőre már nem lesz ott a királykategória mezőnyében, még több jel mutat arra, végül ez a forgatókönyv lép életbe.

Az IndyCar vezetői például megerősítették, hogy továbbra is együttműködnek a McLarennel a csapat debütálásának ügyében. A napokban aztán fölmerült, Alonso már az Olasz Nagydíj után tesztelheti az IndyCar 2018-as autóját az Andretti Autosport közreműködésével.

Noha a sorozat vezetői állítólag régóta fönntartották számára ezt az opciót, Alonso szerint a teszt lehetősége viszonylag új. „Valóban van esélyünk erre, de ez csak a napokban jött létre” – nyilatkozta Silverstone-ban, a WEC brit fordulójának helyszínén, ahol a Toyota LMP1-es csapatával versenyez majd. „Átgondolom, és döntök róla” – tette hozzá.

„Érdekes lenne, mert tavaly élveztem az Indy500-at. Nem ismerem az idei autót és még nem vezettem normál pályán, normál beállításokkal. Szóval érdekes lehetőség ez. De most előbb megemésztem az F1-es visszavonulást a hétvégé pedig a WEC-re koncentrálok” – mondta.

Hiába utal sok jel arra, hogy Amerikában folytatja, a spanyol leszögezte, még nem döntött jövőjéről, és egyelőre nem is várható újabb bejelentés. „Gondolkodom a következő évvel kapcsolatos lehetőségeken. Ez most valószínűleg rossz hír a szurkolók és az újságírók számára, de pár hónapig még biztosan nem döntök. Majd talán októberben, vagy valahogy úgy. Hosszú várakozás lesz ez, tele rengeteg jósolgatással” – jelezte.

Az IndyCar-teszt kapcsán végül még elmondta, örülne, ha ezúttal nyugodtabb körülmények között is gyakorolhatna, a tavalyi indianapolisi kaland ugyanis rohanással telt, és meglehetősen kiszámíthatatlan volt. „Ha jövőre már nem versenyzem az F1-ben, akkor sokkal jobban elmélyülhetek a dolgokban, a több teszt pedig mindig sokat segít. Tavaly limitált idő állt a rendelkezésemre. Reggel még a szimulátorban voltam, aztán délután már a pályán a szabadedzéseken. Ha lazíthatok egy kicsit, és többet tesztelhetek, biztosan felkészültebb leszek” – zárta gondolatát.

Alonso kedden jelentette be, hogy a szezon végén hátat fordít a királykategóriának, igaz, a McLaren közleményében elhintette, adott esetben még visszatérhet. Döntéséről, amivel alaposan felkavarta az állóvizet először csütörtökön, a WEC silverstone-i fordulójának sajtónapján beszélt, nyilatkozata során pedig kiemelte, nem az utóbbi évek eredménytelensége miatt voksolt a távozás mellett.

Állítja, leginkább a futamok kiszámíthatósága és az izgalmak hiánya szegte kedvét, gyengébb szezonjai ugyanis pályafutása korábbi szakaszaiban is voltak, akkor azonban sosem érezte úgy, hogy már nem élvezi annyira az F1-ben való versenyzést.

„A pályán már nem látni annyi akciót, mint amennyiről akkoriban álmodoztam, amikor csatlakoztam a Forma–1 mezőnyéhez, vagy amennyit valamelyik másik kategóriában láttam, esetleg a korábbi években” – kezdte a spanyol, aki ezen a hétvégén sportautós kötelezettségeinek tesz eleget. „Azért állok le, mert nagyon gyenge az, ami a pályán zajlik. Igazából az F1-ben sokkal többet beszélünk arról, ami a pályán kívül történik” – folytatta kiábrándultan.

„A különböző vitákról beszélünk, meg a rádiós üzenetekről. Ezekről értekezünk, és amikor ilyen dolgokról kell nyilatkozni, az ómen. Azért kell ezekről beszélnünk, mert az adott hétvégén gyenge volt maga az esemény. Én most így érzek az F1-gyel kapcsolatban, és úgy gondolom, vannak sorozatok, amik több örömöt és élvezetet tudnak nyújtani” – magyarázta.

Bár elismerte, ha jövőre harcolhatott volna a harmadik bajnoki cím megszerzésért, egyértelmű, hogy marad, elmondta, összességében már nem élvezni az F1-es szereplést. „2003-ban, 2004-ben, 2008-ban, 2009-ben és 2011-ben sem nyertem túl sok versenyt, de akkoriban nehéz volt megtippelni, mi történik majd Spában és Monzában. Most megjósolhatjuk, mi lesz. Az első 15 helyezést egy-két hibával meg lehet jósolni, szóval a versenyzés kiszámíthatóvá vált” – élt sajátos példával, lévén az említett szezonok közül nem egyben azért a jelenleginél is könnyebb volt megtippelni a végeredményt, és jóformán már a bajnoki küzdelem is lefutott volt az év ezen szakaszában…

„Elmegyünk Barcelonába tesztelni, és már akkor tudjuk, mi történik novemberig. Ez elég kemény. Nekem ez nem nagy gond, mert mint mondtam, 18 év alatt többet értem el, mint amiről álmodtam. A fiatalok helyzete azonban más, azoké, akik abban reménykednek, hogy a csapatuk jövőre majd hatalmas előrelépést tesz, vagy a két élcsapat egyike majd felhívja őket. Nehéz helyzet ez az ambiciózus pilóták számára, és az is lesz, ha nem változik valami a jövőben” – folytatta.

Noha már hónapok óta hasonlóan lekezelően nyilatkozik az F1-ről, és folyamatosan a más kategóriák izgalmaival példálózik, Alonso újra kiemelte, nem akarja végleg becsukni maga mögött az ajtót, vagyis elképzelhetőnek tartja, hogy 2020-ban visszatér a mezőnybe. „Az ajtó nyitva áll, hiszen úgy érzem, most teljesítek a legmagasabb szinten. És miért is csuknám be azokat az ajtókat, ha a jövőben bármi megtörténhet? Még fiatal vagyok. Nem vagyok még 45 éves. Erősnek érzem magam, és idén 27 futamot teljesítek. Szóval most kicsit leállok, de ki tudja?” – fejezte be sejtelmesen.  

A mezőny tíz csapatából csupán kettőnek ismert a 2019-es pilótapárosa, és három másiknál tettek bejelentést az egyik versenyzői ülést illetően, jól látható tehát, számos forgatókönyv életbe léphet még a következő hetekben, hónapokban. Persze, azért vannak valószínűnek tűnő „megoldások”, de Daniel Ricciardo és a Red Bull esetéből kiindulva jobb, ha ezeket se kezeljük tényként…

Az ausztrállal kapcsolatban ugyanis szinte mindenki elkönyvelte már, hogy a Red Bullnál folytatja pályafutását, majd jött a bejelentés, távozik a bikásoktól és a Renault pilótája lesz Nico Hülkenberg mellett. Ennek megerősítésével a Renault lett a második csapat, ami végleg felfedte lapjait.

Az első a Mercedes volt, amikor megerősítette, hogy az ideihez hasonlóan a 2019-es szezonban is Lewis Hamilton és Valtteri Bottas kettősével indul. A két gyári csapat esetében tehát már ismert a felállás, a harmadik, vagyis a Ferrari helyzete viszont már érdekesebb. Az biztos, hogy az egyik vörös autót jövőre is Sebastian Vettel vezetheti, arról viszont még nem érkezett bejelentés, hogy ki lesz a német klasszis csapattársa, igaz, sajtóhírek folyamatosan jönnek az olaszok háza tájáról.

Korábban az tűnt valószínűnek, hogy Kimi Räikkönen elhagyja a csapatot, és a helyét Charles Leclerc veszi át, a Sergio Marchionne tragikus halála viszont mindent átírt. A korábbi elnök nagy támogatója volt a fiatal monacóinak, utódai viszont inkább a stabilitásra szavaznának, így a hírek szerint Räikkönen maradhat, sőt nemcsak 2019-ben, hanem ha akar, 2020-ban is!

Hasonló a helyzet a Red Bullnál is. A Hondával partnerséget kezdő bikásoknál Max Verstappen a biztos pont, és mivel Carlos Sainz a McLarenhez igazolt, valószínűnek tűnik a csapattárs kiléte is. A csapat feltehetően a Toro Rossónál edződő Pierre Gaslyt lépteti elő, aki tehát második teljes szezonjának már az anyacsapat pilótájaként vághat neki.

Sokkal nehezebb kifürkészni, ki lesz Sainz csapattársa a McLarennél. Az utóbbi időben számos pilótát szóba hoztak a csapattal, ahol egyelőre Stoffel Vandoorne jövője sem dőlt el, igaz, a belgától a vezetőség is jobb teljesítményt vár. Ha mennie kell, a helyére a Forma–2-ben edződő Lando Norris, vagy Esteban Ocon érkezhet, aki állítólag korábban is szerepelt már a csapat kívánságlistáján, ám amikor így tűnt, a Renault-hoz kerül, megszakadtak az egyeztetések. Az viszont már biztos, hogy a franciákhoz nem mehet, így újra kinyílhatnak előtte Woking kapui…

Már amennyiben távozik a Force Indiától. Velük kapcsolatban a legtöbbször Lance Stroll neve merül fel, hiszen az istálló egy az édesapa, Lawrence Stroll által vezetett befektetői csoport vette át. Igaz, ők még nem nyilatkoztak arról, milyen pilótapárossal terveznek nekivágni 2019-nek. A két jelenlegi versenyző (Ocon és Sergio Pérez) mellett Robert Kubica neve merült még föl, akit állítólag Strollék szemeltek ki, hiszen szeretnének egy tapasztalt „mentort” a fiatal Lance mellé.

A lengyel sokak által várt visszatérése a komoly pilótamozgásoknak köszönhetően ezúttal reálisabb lehetőségnek tűnik, mint 12 hónappal korábban, a Force India mellett ugyanis a Williams is jó lehetőség lehet számára Stroll távozása esetén. Igaz, a hírek szerint itt is egy versenyzői ülésért folyhat majd a harc, hiszen Szergej Szirotkin 2019-ben is maradhat, „mérnöki hozzáállása” (a fial orosz ilyen jellegű tanulmányokat is folytatott) ugyanis szimpatikus a vezetőségnek, támogatói pedig fontos dollármilliókkal járulnak hozzá a költségvetéshez. Kubica egyik nagy riválisa az F2 éllovasa, George Russell lehet: őt a Mercedes nevelgeti, a Williams pedig állítólag komolyabbra fűzi kapcsolatát a németekkel, akiktől jövőre már váltókat is kaphat. Valamint egy juniort is…

A juniorok a Sauber esetében is fontos szerepet kaphatnak. Amennyiben a Ferrari nem lépteti elő, vagy viszi a Haashoz, Charles Leclerc maradása biztosnak tűnik, a csapat másik ülése viszont egyre kívánatosabbá válhat, hiszen a svájciak sokat fejlődtek. Nehéz megjósolni, végül kivel egyeznek meg, de a jelöltek között van a Ferrari által támogatott Antonio Giovinazzi (a jelenlegi tesztpilóta), a tulajdonosokkal jó kapcsolatot ápoló Marcus Ericsson (a jelenlegi állandó pilóta), de Stoffel Vandoorne érkezéséről is cikkeztek már. Neki akkor lehet opció a svájci csapat, ha a McLaren meneszti, és abban bízhat, hogy az istállót vezető Frédéric Vasseur – kinek istállójával, az ART-vel sikereket ért el a kisebb kategóriákban – mentőövet dob neki. A hírek szerint az is az ő malmára hajthatja a vizet, hogy menedzsere, Alessandro Alunni Bravi is érdekelt a Sauber tulajdonosi körében.

Hasonlóan kapós lehet a Ferrari másik partnercsapatának, a Haasnak a versenyzői ülése is – itt várhatóan szintén az egyikért lesz komolyabb harc, az idén remeklő Kevin Magnussen szerződését ugyanis valószínűleg meghosszabbítják. Aggódni az alulteljesítő csapattárs, Romain Grosjean aggódhat, főleg úgy, hogy a jó teljesítménynek köszönhetően sokan felfigyeltek a Haasra. Fölmerült például, hogy Sergio Pérez hozzájuk igazol (a mexikói elmondta, több opciója is van), de az is, hogy a Ferrari egyfajta előléptetésként hozzájuk „protezsálja be” Leclerc-t.

A legnehezebben a Toro Rosso-Honda 2019-es felállását lehet megtippelni. Mivel Gasly feltehetően a Red Bullhoz kerül, a bikásoknak mindenképpen új versenyző után kell nézniük, de az is előfordulhat, hogy mindkét hely kiadóvá válik, Brendon Hartley ugyanis nem teljesített túl acélosan az első félévben (igaz, neki jól jöhet, ha Gasly távozik, hiszen valamelyest javulnak az esélyei). A bikások a hagyományoknak megfelelően saját juniorprogramjukból igazolnak pilótákat a Toro Rossóhoz, annak elsős számú ifjonca pedig jelenleg az F3-ban edződő Daniel Ticktum, kinek esetleges szerződtetéséről már a Red Bull is beszélt. A csapattal a McLaren védencét, Lando Norrist is gyakran szóba hozzák, aki egy kölcsönszerződés értelmében kerülhet hozzájuk.

Ez lehet az egyik legszövevényesebb ügy a következő hetekben, a McLaren és a Red Bull ugyanis több fronton is egyezkedhet. Ott van például a Toro Rosso technikai igazgatója, James Key, aki a McLarennél folytatja pályafutását, a bikások azonban hosszú „szabadságra” küldenék, mielőtt válthat, Norris kölcsönadása esetén viszont ez az idő rövidülhet. Ezen felül azt sem tudjuk, kapcsolatban maradt-e Sainz a Red Bull-lal, a hírek szerint ugyanis szeptemberig szerződés kötötte a céghez, és a Renault-nál is csak kölcsönben szerepelt. Nem kizárt tehát, hogy a McLarenhez is egy hasonló üzlet keretén belül igazol, ez pedig ismét jó alap lehet Norris kölcsönvételéhez.

Az utóbbi találgatás jól mutatja, mennyire összetett lehet egy pilóta megszerzése, a fentiek pedig azt, mennyire forgatókönyv léphet még életbe a következő hetekben. Két dolog biztos, a napokban olyan vándorlás vette kezdetét, amit rég nem láttunk a királykategóriában, a Renault és a McLaren bejelentésével pedig eldőltek az első dominók, melyeket hamarosan újabbak követnek majd…

Bár a Mercedes vezetői elmondták, elsősorban jelenlegi versenyzőik megtartásával terveznek, egy ideig az sem tűnt elképzelhetetlennek, hogy 2019-ben Ocon lesz a csillagosok egyik pilótája, Valtteri Bottas jövője ugyanis kérdéses volt. Maradását egy feltételhez kötötték: mindenképpen javulnia kell a teljesítményének a 2017 végén látotthoz képest.

A finn végül összeszedte magát, így új szerződést kapott a Mercedestől, Oconnak pedig bele kellett törődnie, hogy egy ideig még a középmezőnyben kell tapasztalatokat gyűjtenie. Ez a feladat azonban nincs ellenére, hiszen tudja, hosszabb távon elnyerheti jutalmát.

„A Mercedes vezetőinek tervei vannak velem, igaz, még nem ebben a pillanatban” – nyilatkozta jövője kapcsán. „Szeretnék, hogy még több tapasztalatot gyűjtsek, mielőtt autóba ülök. Ezzel tisztában vagyok. Vannak célok, amiket szem előtt kell tartanom. Elégedett vagyok a munkámmal, és úgy gondolom, mindez csak idő kérdése” – utalt a mercedeses lehetőségre.

A fiatal francia egyelőre nem gondol a következő szezonra, mellyel kapcsolatban nincsenek aggályai, igaz, egyelőre még nem dőlt el, hol folytatja pályafutását. Ami a Mercedes helyzetét illeti, azzal kapcsolatban kijelentette, egy kicsit sem lepődött meg azon, hogy meghosszabbították Bottas szerződését. „Hamarosan az én jövőm is rendeződik. Egy kicsit sem aggódom emiatt. Szerencsére nem vagyok olyan helyzetben, hogy kérdéses legyen a folytatás” – magyarázta.

„Jó munkát végzünk idén a Force Indiánál, amivel egyelőre mindenki elégedett. Nem érzem, hogy olyan szorongatott helyzetben lennék, hogy a teljesítménykényszer miatt plusz kockázatot kelljen vállalnom a futamokon. A Mercedes nagyszerűen menedzseli a pályafutásom, mióta csatlakoztam a programjukhoz. Mindig a lehető legjobb lehetőséget biztosítják számomra, szóval nem aggódom. Minden rendben lesz. Nem tudom, hogy a Force Indiánál maradok-e, vagy valahol máshol leszek, de biztos, hogy jó pozícióba kerülök” – hangsúlyozta magabiztosan.

Ocon jövőjével kapcsolatban egyelőre több forgatókönyv is elképzelhető. Mivel a Renault-nak már biztosan nem tudják „kölcsönadni”, az egyik lehetőség az, hogy a Force Indiánál marad, ahol minden valószínűség szerint Lance Stroll csapattársa lesz, a csapatot ugyanis a fiatal kanadai édesapja által vezetett befektetői csoport vásárolta fel. A másik opció a McLaren lehet, ahol a csapat által frissen leigazolt Carlos Sainz csapattársaként edződhet majd, szintén egy „kölcsönszerződés” értelmében, amit a Wokingiak a Mercedesszel köthetnek.

Már a nyári szünet előtt fölmerült, Sainz a McLarennél folytatja pályafutását, az utóbbi hetek eseményeinek fényében pedig egyre valószínűbbnek tűnt, hogy végül ez a forgatókönyv fog életbe lépni. Először a McLaren ügyvezetője erősítette meg, érdeklődnek a fiatal spanyol iránt, majd kiderült, a Renault-nál 2019-ben már nem lesz számára hely…

A mai napon aztán a hivatalos bejelentésre is sor került, az tehát már biztos, hogy a McLaren egyik autóját az Alonsóval egyébként remek kapcsolatot ápoló Sainz fogja vezetni. Arról, ki lesz a 23 éves spanyol csapattársa a csapat csak később dönt.

„Örömömre szolgál, hogy végre megerősíthetem, 2019-ben a McLaren versenyzője leszek” – idézte szavait a csapat közleménye. „Régóta szemeztem már ezzel a lehetőséggel, és most izgatottan várom pályafutásom következő szakaszát. Amióta csak az eszemet tudom, a csapat rajongója vagyok. A McLaren egy elképesztő név a motorsportban. Elképesztő örökséggel rendelkeznek, és rengeteg olyan versenyzővel, akik az évek során az F1 hőseivé váltak” – hangsúlyozta.

„Fernando is egy közülük, szóval igazán különleges érzés, hogy átvehetem a helyét. Végül szeretnék köszönetet mondani mindenkinek a csapatnál, amiért megkaptam ezt a lehetőséget, mellyel egy gyermekkori álmom válhat valóra. A csapatnak komoly tervei vannak a jövőre nézve. Már várom, hogy fontos szerepem legyen ezek megvalósításában” – jelezte.

„Hihetetlenül izgatottak vagyunk, hogy Carlos csatlakozik hozzánk” – kezdte a McLaren ügyvezetője, Zak Brown. „Már régóta figyeljük őt, hiszen igazán nagyra értékeljük őt. Egyike azoknak a feltörekvő fiataloknak, akik a jövő legnagyobb versenyzőivé válhatnak. A fiatalság és a rutin tökéletes keverékét hozza magával a csapathoz. Noha még csak 23 éves, rengeteg tapasztalatot gyűjtött már, legyen szó a Forma–1-ről, vagy a motorpartnerünkkel, a Renault-val való együttműködésről” – tette hozzá.

„Nem titok, hogy Carlos hatalmas csodálója Fernandónak, és most ő veszi át a helyét hazája egyik legendás versenyzőjének. Úgy érezzük, remek versenyző lesz a McLaren számára, és már várjuk, hogy a következő szezonban csatlakozhasson hozzánk” – zárta gondolatát.

A svájci – majd a nemzetközi – sajtóban nemrég futótűzként terjed el a hír: Schumacher és családja Mallorcára költözik, egy a sziget dél-nyugati részén található kisvárosba, Andratxba, miután vettek egy birtokot, ami korábban a Real Madrid elnökének, Florentino Péreznek a tulajdonában is volt.

Ahogyan azt az ehhez hasonló hírek esetében megszokhattuk, nem árt fenntartásokkal kezelni őket, a L’illustré cikke azonban a városka polgármesterét is idézte, aki meglehetősen egyértelműen fogalmazott a Schumacher család érkezésével kapcsolatban, és még azt is elmondta, mindent megtesznek azért, hogy óvják a magánszférájukat. Legalábbis a lap szerint…

A Bild ugyanis fölkereste a városházát, ahol a politikus szóvivője egyértelművé tette, ez az idézet ilyen formában sosem hangzott el.

A városvezetés egy hivatalos közleményt is kiadott a pletykákkal kapcsolatban, melyben kiemelték, a polgármester szavait félreértették, félreértelmezték, vagy esetleg félrefordították – ez eredményezte a kavarodást. Elmondták, a polgármester csak azt a tényt ismételte el, hogy a család házat vásárolt a környéken, és ha úgy gondolják, letelepszenek a városkához közel, minden segítséget megkapnak az önkormányzattól. Szívesen látják őket, ez viszont nem jelent azt, hogy odaköltöznek.

A német lap Schumacher menedzserét is megszólaltatta, aki pedig cáfolta a költözéssel kapcsolatos információkat. „A Schumacher család tervei között nem szerepel, hogy Mallorcára költöznek” – idézi a Bild honlapján megjelenő cikk Sabine Kehm szavait. A lap egyébként megemlíti, saját információi szerint Schumacherék valóban megvásárolták a szóban forgó ingatlant, de nem szándékoznak áttelepülni a mallorcai kisvárosba. Csupán egyfajta nyaralóként használják majd a birtokot, ahová Corinna, valamint a két gyermek, Mick és Gina visszahúzódhat.

Kiemelik, adózási szempontból sem lenne értelme a költözésnek, Svájcban (a család jelenlegi lakhelyén) ugyanis sokkal kedvezőbbek a viszonyok. A 2014 nyara óta az országban található birtokán lábadozó Schumacher tehát továbbra is otthonában folytathatja felépülését.

A hibridéra első évei a Mercedesről szóltak, a Ferrari azonban már tavaly jelezte, véget kíván vetni a németek egyeduralmának. Akkor végül lecsúsztak a végső győzelemről, idén viszont újra támadnak, és bár a listát ismét a címvédő vezeti, a vörösök meggyőzően tejesítenek, a két csapat formája alapján pedig nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a küzdelem az utolsó futamig tart majd.

Ha így lesz, a 2018-as szezon mindenképpen emlékezetes idényként vonul majd be a sportág történelmébe. Történjék bármi, a korábbi világbajnoki ezüstérmes, David Coulthard már most biztosra veszi, hogy Lewis Hamilton és Sebastian Vettel összecsapása emlékezetes marad.

„Idén hosszú idő óta a legjobb bajnoki küzdelmet látjuk” – nyilatkozta a skót. „Talán az eddigi legjobbat! Biztosan be fog kerülni a történelemkönyvekbe. Lewis és Sebastian is rendkívül gyors, valamint fókuszált versenyző, ezen felül pedig eltérő karakterek is. Kimi Räikkönen és Valtteri Bottas személyében mindketten nagyon jó csapattársakkal rendelkeznek, akik egyébként nem biztos, hogy a vízhordó szerepét játsszák” – utalta arra, hogy a két finn is megfűszerezheti a csatát.

Hamilton a bajnoki csata kapcsán elmondta, mivel rendkívül kiegyenlített a küzdelem, és mindkét csapat, mindkét versenyző a legjobbját nyújtja, a kisebb hibák döntenek majd. A napjainkban televíziós szakértőként dolgozó Coulthard nem ért egyet a Mercedes négyszeres bajnokának kijelentésével. „Szerintem az erősségek döntenek” – jelentette ki.

„Ezek a srácok a saját erősségeik miatt vannak az élen. Csak a szezonzáró után számolgathatunk majd, hogy ki hány pontot veszített el. Előbb semmiképp sem. Hamilton nem szereti a problémás eseteket. Például a tavalyi bakui incidens után is tisztázni akarta a dolgokat Vettellel. Sebastian hasonló, de ő már családos ember, és rendkívül érett karakter. Azt hiszem, a sport szintjén tisztelik egymást, de egyébként nagyon eltérőek ahhoz, hogy barátok legyenek” – zárta gondolatát.

A L’illustré cikke szerint Schumacherék a Mallorca szigetének dél-nyugati részén található kisváros, Andratx közelében vásároltak új birtokot, ami korábban a Real Madrid elnökének, Florentino Péreznek a tulajdonában is volt. Hivatalos tájékoztatás az ő részükről nem érkezett, a városka polgármestere viszont meglehetősen bőbeszédű volt…

„Megerősíthetem, hogy Michael Schumacher és családja a városunkba költözik” – jelentette ki a svájci lapnak nyilatkozva Katia Rouarch. „Minden készen fog állni arra, hogy megfelelően fogadjuk őket” – tette hozzá a politikus.

Kiemelte, külön felhívta a helyi rendőrség figyelmét arra, hogy garantálják a Schumacher család biztonságát, és tegyenek meg mindent a magánszféra védelméért. Ez különösen fontos az aktív versenyzőként a felesége és a gyermekei privát szférájának óvására komoly figyelmet fordító hétszeres világbajnok családja számára. Többek között ezért nem tettek közzé hivatalos információt a 2014 nyara óta otthonában lábadozó Schumacher állapotáról.

A svájci lap kiemelte, a szóban forgó birtok megfelelő lehet az újságíróktól és a fényképészektől továbbra is „rejtőzködni” szándékozó Schumacher család számára, hiszen rendkívül nehezen lehet megközelíteni (a sziget fővárosától, Palma de Mallorcától állítólag egy 20 perces autóút választja el), tehát védve van a hívatlan vendégektől.

Mallorca korábban is kedves hely volt Schumacher és felesége, Corinna számára, balesete előtt ugyanis gyakran nyaraltak a szigeten, ahol egy kisebb üdülőjük is volt. Noha a svájci forrás jól értesültnek tünteti fel magát (és a polgármester is határozottnak tűnik), arról nem szóltak a hírek, hogy Schumacherék mennyi időt töltenek majd Spanyolországban: nem tudni tehát, hogy hosszú évekre rendezkednek be, vagy csak egy rövidebb időszakra. Ha egyáltalán igazak a hírek…

Mivel Räikkönen tavaly is csak egyéves szerződést kapott a Ferraritól, jövője ismét központi téma az uborkaszezonban. Korábban úgy tűnt, a finn elérkezik a ferraris kaland végéhez, helyét pedig a vörösök monacói védence veszi át, a Leclerc-t komolyan támogató Sergio Marchionn tragikus hirtelenéggel bekövetkező halála viszont mindent átírt.

A Ferrari új vezetői állítólag a stabilitásra szavaztak, és új szerződést kötnek Räikkönennel. A Forma–1 hivatalos oldalának nyilatkozó Jacques Villeneuve szerint helyesen cselekszenek, hiszen a finn megérdemli, hogy az istállónál maradjon.

„Egyértelmű! Csak nézzék meg, milyen munkát végez idén” – felelte, amikor arról kérdezték, ő megtartaná-e Räikkönent a 2019-es szezonra. „Harmadik a pontversenyben. Gyakran gyorsabb (Sebastian) Vettelnél, de ha éppen lassabb is nála, akkor is mennyivel? Pár tizeddel? Ezen felül nagyon fontos szerepe van az autó fejlesztésében is” – dicsérte a Jégembert.

Később kiemelte, a csapat szempontjából is kifizetődőbb lenne Räikkönen megtartása, a finn ugyanis remek kapcsolatot ápol Vettellel, és az elmúlt évek bizonyítják, a csapat is profitál kettejük harmonikus munkakapcsolatából. A jó hangulat viszont megváltozhatna, ha egy fiatal trónkövetelő kerülne a négyszeres világbajnok mellé. „A csapat most csodásan működik. Nos, mi lesz, ha betesznek egy fiatal kölyköt Vettel mellé? Megpróbálja élve felfalni!” – hangsúlyozta.

„Ha elpusztítaná a fiatal srácot, vagy ez egész sírással érne véget Vettel számára, két éven belül az egész csapat lelassulna. Szóval, ez a megoldás nem lenne túl konstruktív” – magyarázta a kanadai, aki egyébként is úgy gondolja, Leclerc-nek szüksége van még némi tapasztalatra, amit nem Vettel mellett, hanem a középmezőnyben kell megszereznie.

„Még mindig vannak hibái. Nagyszerű lenne számára, ha bekerülne a Ferrarihoz, tényleg csodálatos, de a csapattól elvenne két évet, míg felkészítik őt” – jegyezte meg az 1997-es világbajnok. „A Ferrari olyan, mint a Mercedes. Ezek a csapatok nem azért vannak, hogy fiatal versenyzőket készítsenek fel. Ezek élcsapatok. Az élcsapatok pedig nem felkészítik a legjobb versenyzőket, hanem megveszik őket, amikor a csúcson vannak, és amikor akarják őket. Az olyan juniorcsapatok, mint a Sauber azért vannak, hogy felkészítsék a pilótákat” – zárta gondolatát Villeneuve, aki egyébként pont egy élcsapatnál kezdte Forma–1-es pályafutását…

Miután tavaly több kritikát is kapott túlságosan kemény abroncsai miatt, a Pirelli 2018-ra „lágyított a kínálaton”, a módosítással azonban nem érték el a várt hatást, vagyis idén sem lettek változatosabbak a csapatok taktikái, sőt sokszor ugyanúgy egy kiállásos futamokat láttunk, mint az előző szezonban, a pilóták pedig továbbra is kemények tartják az abroncsokat.

A jelenlegi szabályok értelmében a mezőny tagjainak legalább egy alkalommal kötelező kereket cserélni, ez azonban adott esetben változhat, a Pirelli sportigazgatójának elmondása szerint ugyanis szóba került, hogy kettőre emelik a kötelező kiállások számát.

Elmondása szerint azonban egyelőre nem valószínű, hogy rövid távon megváltozik a szabály, hiszen erről a lehetőségről csak ötletszinten egyeztettek, ilyen felvetések pedig minden évben vannak, hiszen a sport vezetői folyamatosan keresik az izgalmak fokozásának módját. Bár más sorozatokban ez a módszer működik, Isola szerint az F1-ben problémás volna.

„Nagyon oda kell figyelnünk ezeknél az egyeztetéseknél” – hangsúlyozta. „Ha a szabály úgy szól, kétszer kötelező kiállni, akkor nagy a veszélye annak, hogy minden autó ugyanabban a körben áll majd ki, mert az újabb és újabb megszorítások alapvetően befolyásolják a stratégiát. Ha azt mondjuk, három keveréket kell használni, az egyet jelent azzal, hogy mindenki kétszer áll ki. De ugyanakkor. Ez pedig nem fog nagyobb változatosságot eredményezni” – magyarázta.

A szakember kiemelte, a szabályalkotók nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen minél kevesebb teret hagynak a csapatoknak arra, hogy szabadon alkossák meg taktikáikat, a változatos stratégiák annál ritkábbak lesznek. „Minél több és több korlátot állítunk fel, annál valószínűbb, hogy a csapatok stratégiái elkezdenek egyformák lenni” – figyelmeztetett.

A Racer különböző forrásokra hivatkozva arról ír, Alonso számára több időpontot is fönntartottak az IndyCar vezetői, eddig azonban egyik tesztelehetőséggel sem élt, szeptember elején, az Olasz Nagydíj után viszont sort keríthet a gyakorlásra. A lap úgy tudja, a helyszínről és arról is döntés született már, melyik csapattal dolgozik majd a kétszeres világbajnok.

A gyakorlásnak a Barber Motorsports Park adna otthont, vagyis az IndyCar szabályainak megfelelően egy olyan pálya, ahol idén már nem rendeznek versenyt. Az ilyen helyszíneken ugyanis tiltják az ehhez hasonló teszteket, hiszen az érintett csapatok plusz adatokat gyűjthetnek.

Ami a csapatot illeti, Alonso – akárcsak tavaly az Indianapolisi 500 mérföldes esetében – az Andretti Autosporttal dolgozna a teszten, és a sors furcsa fintoraként egy Honda-motoros autót hajtana. Abban az esetben, ha az amerikai sorozat mellett dönt, a Racer szerint hosszabb távon már nem a japánok erőforrásával fog versenyezni.

Úgy tudják, az Andretti Autosport jövőre összefog a jelenleg egy autót futtató Harding Racinggel, így összesen négy versenygépet nevezhet 2019-ben, vagyis létrehozhat egy junior részleget kifejezetten a fiatal pilóták számára, egy másik gépet pedig a McLarennel közösen versenyeztethet. Úgy tudni, ezt az autót a tavalyi viharos körülmények között lezajlott „szakítás” miatt nem a Honda, hanem a Chevrolet erőforrásai hajtanák, és egy kvázi külön műhelyben készítenék fel.

Persze, ehhez előbb meg kell születnie a végleges döntésnek Alonso részéről, az utóbbi időben viszont egyre több jel mutat arra, hogy a spanyol klasszis Amerika felé veszi az irányt. Régóta tudni lehet, a McLaren szeretne saját csapatot indítani az IndyCarban, Alonso pedig továbbra is a motorsportok nagy mesterhármasának megszerzésére hajt, amihez idei Le Mans-i győzelme után már csak az indianapolisi siker hiányzik…

Az utóbbi években már megszokhattuk, hogy Villeneuve gyakran véleményezi a királykategória történéseit, vagy magát a Forma–1-et. Legutóbb a kategória versenygépeit vette célba, azon véleményét pedig, hogy az autókat könnyű vezetni azzal támasztotta alá, hogy a 20 évnél fiatalabb versenyzők is sikeresek lehetnek velük.

Bár neveket nem mondott, a kanadai feltehetően Max Verstappen sikereire utalt, de célozhatott az általa egyébként is sokszor ekézett Lance Stroll dobogójára, vagy Charles Leclerc meggyőző debütálására is, aki az első 12 futam alatt több kiugró eredményt is elért.

„Ha egy 18 éves pilóta versenyezhet a Forma–1-ben, sőt tíz forduló után már versenyképes köröket is fut, akkor valami nincs rendben a sportággal” – kezdte Villeneuve. „Én összetörtem az első F1-es napom után, melyen egy másodperccel lassabb voltam. A mai autók technológiai szempontból elképesztően összetettek, de nem túl nehéz vezetni őket, mert roppant stabilak” – magyarázta.

Nyilatkozatát hallva fölmerült, igazából csak irigy, hiszen szavaival jóformán csak saját magát védte. A véleményét sosem titkoló kanadai természetesen erre a fölvetésre is reagált, mégpedig a tőle megszokott stílusban.

„Ha felfedezem, hogy valami nem igazságos, akkor természetesen mindig meg fogom védeni saját magamat” – hangsúlyozta a jelenleg televíziós szakértőként dolgozó, és a királykategória mezőnyét ebben a minőségében „követő” expilóta, majd hozzátette „És egyébként is, az emberek már nagyon jól tudják, hogy én mindig őszinte vagyok!”

Az új első szárnyak 200 milliméterrel szélesebbek és 25 milliméterrel mélyebbek lesznek, valamint sokkal letisztultabbak, mint elődeik, a sportág vezetői ugyanis elhatározták, megszabadulnak a „fölösleges terelőelemektől”, hogy az elemek kevesebb turbulens levegőt generáljanak. A cél természetesen az előzések számának a növelése volt.

A Williams, a Force India és a Red Bull a Magyar Nagydíj utáni kétnapos teszten már kísérletezett a szóban forgó szárnyak első prototípusaival, hogy némi plusz információt szerezzen a 2019-es autók fejlesztéséhez (ami a háttérben már komoly mértékben zajlik).

Amikor megkérdezték, mennyire volt nehéz reális fejlesztési célokat kijelölni a szóban forgó teszt előtt, a Williams technikai igazgatója a következőképpen válaszolt. „Ez egy remek kérdés, olyan, ami egyébként gyakran fölmerül. A csapatok korábban azt mondták, visszatérünk egy korábbi állapothoz, de ez így önmagában eléggé önkényesnek tűnik. Próbálsz kijelölni egy szintet, de hogy ez mennyire pontos, és mekkora eltérést jelent, azt nem tudom megválaszolni.”

A változások némileg a 2009-eseket idézik, melyek akkor alaposan átszabták az F1-es autók kinézetét, miközben az erősorrendet is felborították. A mostani módosításokat Lowe is ezekhez hasonlítja, igaz, nem tartja őket annyira drasztikusnak. Ő egyébként akkor a McLarennél dolgozott, ahol rosszul reagáltak a szabályváltozásra, ezt a hibát pedig most nem szeretné elkövetni.

Ami az autók kinézetét illeti, Lowe szerint az F1 esztétikai szempontból ugyanazt a hibát követi el most, mint 10 évvel ezelőtt. Persze a mérnökök számára sosem a kinézet volt a fontos, ezért a tapasztalt szakember elsősorban most is a lehetőséget látja a módosításokban, főleg egy olyan csapat dolgozójaként, aminek komoly hátrányt kell ledolgoznia. „Nagyon komoly változások lesznek, és ezek mindig esélyt teremtenek. Teljes mértékben tisztában vagyunk ezzel, és keményen dolgozunk, hogy előreléphessünk. Ez összekavarhatja a dolgokat” – zárta gondolatát.

Jövőre ismét változnak a Forma–1 technikai szabályai, és ahogyan azt a hasonló esetekben már megszokhattuk, több csapat is úgy döntött, megpróbálja kihasználni a kínálkozó lehetőséget, és hamar átáll az új autó fejlesztésére. Nemrég a Sauber csapatfőnöke jelentette ki, hogy alakulata így tesz, de a Williams is sok energiát öl a 2019-es autó tervezésébe.

A Renault egyelőre nem csatlakozik hozzájuk, hiszen nem akar lemondani az idei autó fejlesztéséről, lévén komoly harcban vannak a gyártók bajnokságának negyedik helyezéséért, ami a megszerezhető maximum a középmezőny csapatai számára.

„Nagyon jól tudjuk, hogy nem állhatunk át teljesen” – jelentette ki a csapat karosszériamérnöke, Nick Chester. „Fejlesztenünk kell. Lesznek újításain, amik a nagy nyári leállás után debütálnak majd. Ha eljutunk az év tizenötödik (Szingapúri Nagydíj), vagy tizenhatodik (Orosz Nagydíj) futamához, akkor talán vethetünk egy pillantást erre, de a legtöbb dolog folyamatban lesz az év végéig” – magyarázta.

Kiemelte, azért is folytatniuk kell a harcot, mert a Haasszal (jelenleg az amerikaiak állnak hozzájuk legközelebb a tabellán) küzdelem rendkívül kiszámíthatatlan, mivel az erőviszonyok folyamatosan váltakoznak, így bármikor fontos pontokat bukhatnak.

Jó példa erre az Osztrák Nagydíj, ahol a Renault pontok nélkül maradt, miközben a Haas egy negyedik és egy ötödik helyezéssel távozott, lényegesen csökkentve ezzel hátrányát. „Túlságosan szoros a csata. Ha jön még egy olyan hétvége, amilyen az osztrák volt, akkor már oda is az előnyünk. Folytatnunk kell a küzdelmet, fejleszteni az autót és lépést kell tartani a többiekkel” – mondta.

Magnussen eddigi teljesítménye volt a 2018-as szezon egyik pozitív meglepetése: a dán eddig 45 pontot szerzett, 8. helyen áll a pilóták bajnokságában és szinte folyamatosan a csapattárs, Romain Grosjean előtt végez. Remeklését némileg agresszív manőverei árnyalják, melyek miatt a riválisok több alkalommal is panaszkodtak.

Csapata folyamatosan kiállt mellette, Günther Steiner pedig ismét jelezte, támogatja a versenyzőt, a csapatrádióban és a médiában elhangzott megjegyzésekkel kapcsolatban pedig kijelentette, az ellenfelek ezekkel csak meg akarták törni Magnussent.

„Azt akarjuk, hogy versenyezzen, néhány alkalommal pedig keménynek kell lenni, ha az ember el akar érni valamit” – kezdte a csapatvezető. „Ebben a bajnokságban semmit sem kapsz ingyen. Senkitől. Azt mondják, szándékosan versenyez így, de nem. Le akarja tenni a névjegyét, de nem túl agresszív. Nem úgy készül a futamokra, hogy itt és itt majd agresszív lesz, mert nem balek!” – hangsúlyozta.

„Emiatt kap több kritikát a már elismertebb versenyzőktől, akiknek az jár a fejükben, hogy ez a srác nem akarta elengedni őket, szóval majd picsognak miatta. Itt mindenki ugyanazt a játékot játssza. Én nem kritizálom a többieket. Mindent megtettek azért, hogy megtörjék az önbizalmát, de nem sikerült nekik. Sokan már el is engedték ezt, mert látják, hogy semmi értelme az egésznek” – magyarázta Steiner, aki korábban megjegyezte, Fernando Alonso megjegyzései is egy taktika részét képezik.

Egyes vélemények szerint Magnussen nem tiszteli ellenfeleit, ő maga viszont kiemelte, ezeknek a felvetéseknek semmi alapjuk sincs. „Tisztelem a versenyzőket, főleg azokat, akik sikeresek, és elérték azt, amit én akarok, vagyis bajnokok lettek” – mondta. „Tisztelem őket, de tényleg nem izgat, mit mondanak. Az a legfontosabb, hogy kihozzam magamból a legjobbat” – tette hozzá.

„Ha a csapatom úgy gondolja, túl durván vezetek, akkor azt tudatni is fogják velem. Ha a versenybírák úgy látják, hogy túlságosan agresszív vagyok, akkor azt a tudtomra fogják adni. Én erre alapozom a véleményem, és ennek fényében igyekszem javulni. Nem vagyok tökéletes, és nem is hiszem, hogy tökéletes vagyok. Nagyon jól tudom, hogy vannak hibáim. Tudom, hogy néha átléptem a határokat. Meg kell találnom az egyensúlyt saját magamban, de a saját véleményem alapján, és nem az alapján, amit a többi versenyző gondol” – zárta gondolatát.

A francia pilóta F1-es pályafutása egyik legrosszabb időszakát éli: a szezon első felében sok pontot veszített saját hibái miatt, miközben balszerencséből is bőven kijutott neki. Mondhatni, a lehető legrosszabbkor, hiszen szerződése 2018 végén jár le, a Haas erősödése pedig sok rivális érdeklődését is felkeltette, jövője tehát egyelőre kérdéses.

Ezzel ő is tisztában van, ahogyan azzal is, hogy javulnia kell az idény második felében, és egyelőre hisz is abban, hogy sikerült fordítania a szerencséjén, ahogyan az elmúlt két évben gyengélkedő Djokovics is tette, amikor júliusban megnyerte a rangos wimbledoni tenisztornát.

„Kemény volt” – jegyezte meg az első 12 futam kapcsán. „Azt hiszem, ez az egész arról szól, hogy vissza kell jutnod oda, ahová az érzésed szerint tartozol, és ahová képes is vagy visszajutni. Van, hogy nehezebb időszakokon megyünk keresztül különböző okokból kifolyólag. Vegyük például Djokovics esetét. Ő volt az első a világranglistán, aztán két évre teljesen eltűnt, most viszont Wimbledonban újra nyert, és ezt nagyon jó volt látni” – magyarázta.

„Nem felejtett el teniszezni, nem veszítette el a játékhoz szükséges képességeit, ahogyan a fizikaiakat sem. Egyszerűen csak más volt, de ez néha mindenkire igaz. Ami engem illet, voltak balszerencsés pillanataim, és voltak hibáim is, aztán még több balszerencse jött, és onnan már nehéz volt visszakapaszkodni” – ismerte el őszintén.

A gyenge kezdés után az utóbbi időben Grosjeannak voltak jobb eredményei is, ez pedig reményt adhat számára, hogy valóban fordíthat a szerencséjén. „Rosszul kezdődött az év, és a folytatás sem volt túl jó. Küszködtem, hogy visszanyerjem a formámat. Néha csak össze kell kapnod magad és össze kell raknod a dolgokat. Remélem visszatértem oda, ahol tudom, mit kell tenni, és ha így van, akkor a dolgok jóra fordulnak majd, ahogyan Németországban is” – zárta gondolatát.

Több gyenge eredményekkel és pénzügyi gondokkal tűzdelt szezon után a Sauber 2016 nyarán új befektetőket talált, tavaly pedig az Alfa Romeo is felkarolta őket: az olaszok technikai és pénzügyi segítséget is nyújtanak az istállónak. Mindez a teljesítményükön is látszik, 2018-ban ugyanis sokat fejlődtek, az év kezdete óta is.

Az idény elején például még sereghajtók voltak, most viszont többször esélyek a pontszerzésre is. Ami az egységeket illeti, 12 futam alatt eddig 150 százalékkal többet gyűjtöttek, mint az előző két szezonban. „Való igaz, jó úton járunk” – jelentette ki a csapatvezető, Frédéric Vasseur.

„Ha összevetjük a teljesítményünket az év elején mutatott formával – és nem csak a melbourne-i hétvégén látottal – egyértelművé válik, hogy javultunk. Az élmezőnyhöz képest 1,5 százalékkal jobbak lettünk, ami hatalmas lépés a csapattól. Persze tudom, hogy minél többet lépsz előre, annál nehezebb lesz a fejlődés. Jó, hogy vannak elvárások, mert így kerül egy kis nyomás a csapatra. A srácokra és a pilótákra is, ez pedig kulcsfontosságú” – hangsúlyozta.

Versenyzőik közül eddig Leclerc az eredményesebb, aki újoncévében eddig ötször szerzett pontot, felkeltve ezzel az F1-es közösség érdeklődését. A fejlődéssel kapcsolatban ő is elmondta, meggyőző a csapat által tett lépés, viszont elhintette azt is, ez még nagyobbnak tűnhet, hiszen a szezon elején döcögősebb volt a gépezet – főleg számára, aki akkor még csak tanulta az F1-et.

„Azt hiszem, nagyobbnak tűnt, mint volt, de azért még így is hatalmas” – mondta a javulásról. „Az első versenyen én sem voltam valami jó, szóval miattam is rosszabb volt a teljesítmény. A fejlődés, amit Baku óta látunk főleg az autónak tudható be, és annak az előrelépésnek, amit azzal kapcsolatban értünk el. Persze ez a lépés még így is nagy” – jegyezte meg szerényen a monacói versenyző. „Közel vagyunk a Q3-hoz, ami az egész csapat számára pozitív” – tette hozzá.

A csapat jelenleg mindössze 10 ponttal marad el a Toro Rossótól, tehát adott esetben még feljebb léphet a tabellán, Vasseur azonban ismét elhintette, inkább már 2019-re összpontosítanak, a szabályváltozások ugyanis jó lehetőséget biztosítanak számukra. „Ha a többiek folyamatosan fejlesztenek, akkor nehezebb lesz a dolgunk, de jövőre többet nyerhetünk, mint idén. Őszintén, nem nagy különbség, hogy nyolcadik, vagy kilencedik helyen végzünk. Jövőre komoly szabályváltozás jön, és ez lehetőséget teremt számunkra” – zárta gondolatát a francia szakember.

A spanyol klasszis már napokkal ezelőtt elhintette, augusztus 14-én fontos hírekkel jelentkezik. Sokan kételkedtek abban, hogy a jövőjével kapcsolatban tesz bejelentést (elvégre még csak a nyári szünet közepén tartunk), végül azonban mégis így lett! Alonso és a McLaren egy hosszú, közös sajtóközleményben hivatalossá tette, a spanyol év végén elhagyja az F1-et!

A 37 éves pilóta 17. szezonját tölti a királykategóriában, hosszú pályafutása során pedig kétszer ért fel a csúcsra, 2005-ben és 2006-ban a Renault versenyzőjeként. Eddig összesen 32 győzelmet, 22 rajtelsőséget és 97 dobogós helyezést szerzett.

A közlemény egyébként meglehetősen sejtelmesen fogalmaz: nem beszélnek visszavonulásról, azt viszont tényként közlik, hogy Alonso jövőre nem lesz ott a mezőnyben. Ami a spanyolt illeti, ő mindenkinek köszönetet mondott, és el is köszönt csapatától. „17 csodálatos szezon után itt az ideje annak, hogy változtassak és tovább lépjek” – kezdte. „Minden egyes percét élveztem ezeknek az éveknek, és nem tudok megfelelően köszönetet mondani azoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ezek az évek olyan különlegesek legyenek” – magyarázta.

„Idén lesz még néhány nagydíjunk, ezeken pedig ugyanolyan szenvedéllyel fogok részt venni, mint eddig bármikor. Majd látjuk, mit hoz a jövő: új, izgalmas kihívások vannak kilátásban. Életem egyik legboldogabb időszaka van mögöttem, de új kalandokat kell keresnem. Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani a McLarennél. A szívemben mindig lesz hely a csapatnak. Tudom, hogy a jövőben még erősebbek lesznek, és az jó időpont lenne ahhoz, hogy visszatérjek a bajnokságba. Az boldoggá tenne” – jegyezte meg sejtelmesen. „Sok nagyszerű emberrel építettem ki jó kapcsolatot a csapatnál, ez pedig lehetőséget adott számomra, hogy bővítsem a horizontot más sorozatokban is. Úgy érzem, most sokkal teljesebb versenyző vagyok, mint eddig bármikor” – hangsúlyozta.

„A döntést néhány hónappal ezelőtt hoztam. És egyértelmű volt. Mindenek előtt szeretnék köszönetet mondani Chase Carey-nek és a Liberty Mediának azért a rengeteg erőfeszítésért, amit ebben az időszakban velem kapcsolatban tettek. Végül a korábbi csapataimnak, csapattársaimnak is szeretnék köszönetet mondani. A kollégáknak, a partnereknek, az újságíróknak és mindenkinek, akivel valaha együtt dolgoztam az F1-ben. Főként a rajongóknak tartozom hálával a világ minden tájáról. Biztosra veszem, hogy a jövőben is keresztezik még egymást az útjaink a versenypályák mentén” – zárta gondolatát a kétszeres bajnok.

Ami a jövőt illeti, Alonso az utóbbi időben elsősorban a nagy mesterhármasra koncentrált, sőt idén egy lépéssel még közelebb került annak megszerzéséhez. Monacói Forma–1-es győzelmet már évekkel ezelőtt szerzett, most pedig Le Mans-ban is diadalmaskodott a Toyotával, tehát már csak az indianapolisi siker hiányzik neki. Éppen ezért a leggyakrabban arról hallani, hogy 2019-ben teljes szezont fut az amerikai sorozatban. Hogy később mit hoz lép, az értelemszerűen még kérdésesebb, főleg a sejtelmes, a McLaren javulásával kapcsolatos megjegyezések után…

A McLaren közleménye a csapat ügyvezetőjét Zak Brownt is megszólaltatta. „Fernando nemcsak a McLaren, hanem az F1 számára is fantasztikus nagykövet” – hangsúlyozta. „Teljesen egyértelmű, hogy a saját generációjának egyik kiemelkedő, elsőrangú versenyzője, aki rengeteg fejezettel gazdagította az F1 történelmét. Vannak időszakok, amikor az ember váltani akar, és számára ez most jött el. Tiszteletben tartjuk a döntését, még akkor is, ha úgy gondoljuk, pályafutása legjobb formájában van. A vele folytatott nyitott beszélgetések lehetővé tették, hogy erre az eshetőségre is felkészüljünk” – magyarázta.

„Miközben az elmúlt hónapokban értékelte a lehetőségeit, folyamatosan magas szinten teljesített. És tudjuk, hogy a szezon hátralévő versenyein is ezt fogja tenni. Tisztában vagyok azzal, hogy minden csapattag velem együtt tiszteli őt azért, amit a McLarennel tett. Ő egy legenda, a csapat és a bajnokság számára is. Fontos része a McLaren történelmének és mindig a legjobb versenyzők közé fog tartozni. A magam és a vezetőség minden tagjának a nevében sok sikert kívánok neki a jövőre” – fejezte be mondandóját az amerikai.

Ami a McLarent illeti, Alonso távozásával egy hely biztosan felszabadul a csapatnál. Hogy azt ki tölti be, arról számos pletyka napvilágot látott már, sőt egyelőre arra sincs garancia, hogy a márkatárs, Stoffel Vandoorne megtarthatja versenyzői ülését. A jelentkezők közül a legtöbbet Lando Norrisról olvashatunk, aki jelenleg az F2 edződik és egyre hangosabban dörömböl az F1 ajtaján. Az utóbbi időben Carlos Sainz neve is fölmerült, aki biztosan távozik a Renault-tól, és akivel kapcsolatban Brown nemrég elmondta, ha megszerezhető, a McLaren biztosan számolni fog vele.

A Pirelli 2011 óta egyedüli beszállítója a királykategóriának, mióta átvette ezt a szerepet a Bridgestone-tól. Mielőtt „maguk maradtak”, a japánok intenzív „gumiháborút” folytattak a Michelinnel, de az 1990-es évek végén a Goodyearrel is összemérték tudásukat, azt követően, hogy az évtized elején/közepén ellenfelük volt az egyedüli partner.

Jól látható tehát, hogy a királykategóriában több alkalommal is előfordult már, hogy a csapatok mellett a gumiszállítók is összemérhették tudásukat, és bár jelenleg ez nem szerepel a tervek között, sokan örülnének, ha a jövőben ismét kirobbanna a „gumiháború”.

A Pirelli sportigazgatója a téma kapcsán kijelentette, ők nem zárkóznak el az ötlettől, hiszen a fejlesztési verseny új kihívások elé állítaná őket, és arra kényszerülnének, hogy folyamatosan a teljesítményjavításra összpontosítsanak. „Ha úgy döntenek, hogy visszatérnek ahhoz a modellhez, amit már láttunk a múltban, akkor készek leszünk szembenézni ezzel az új kihívással” – jelentette ki az olasz szakember. „Ha egyedüli beszállító vagy, vannak bizonyos céljaid. Szóval ez új kihívás lenne.”

„Mindenkinek mi szállítjuk a gumikat, szóval gyorsabban kopó abroncsokat készítünk, eltérő célokkal. ha másokkal versenyzünk, akkor a cél egyértelműen a teljesítmény javítása a csapataink számára. Ez egyértelmű. Persze, nekik a biztonság is fontos, de a biztonság mindig fontos. Az mindig elsőbbséget élvez, de utána azért a teljesítmény jön közvetlen” – hangsúlyozta.

Isola ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a gumiháború esetén növekednek a sportág kiadásai, ez pedig ellentétes az F1 céljaival. „Az irány az, hogy az F1-nek egy beszállítója legyen. Persze ez gyorsan változhat, de az egy beszállítóval spórolhatunk. Ha úgy döntünk, hogy az úgynevezett gumiháborút választjuk, akkor figyelembe kell venni, hogy a múltban különböző teszteket tartottak a beszállítók, és saját tesztcsapatuk is volt, ez pedig megdobja a kiadásokat. Ha csökkenteni akarjuk a sportág költségeit, feltehetően nem ez a helyes irány” – zárta gondolatát.

A csapat számos aerodinamikai fejlesztést vetett be az osztrák és a brit hétvégén, beleértve egy teljesen új első vezetőszárnyat. Végül azonban nem tudtak olyan teljesítményjavulást elérni, mint szerettek volna (nem tudták megfelelően munkára bírni az új elemeket), vezetőszárnyukat pedig a német és a magyar versenyhétvégére már el sem vitték.

Tost nem titkolja, ennél többet várt, és elismerte, aggódik amiatt, hogy nem sikerült komoly előrelépéseket elérni a fejlesztésekkel, az előnyük ugyanis mindössze 10 pont a Sauberrel szemben, a svájciak pedig velük ellentétben folyamatosan fejlődnek.

„Nem értük el a céljainkat a fejlesztéseinkkel, ennél többet vártunk tőlük” – nyilatkozta az osztrák szakember a Motorsportnak. „A középmezőny nagyon szoros, hiszen csak századmásodpercek döntenek. Ha nem tudsz javítani, akkor nagyon nehezen fogod megvédeni a pozíciódat, mi pedig jelenleg gyengébbek vagyunk az elvártnál. Remélem, javulunk, mert a Haas és a Sauber nagyot lépett előre az új Ferrari-motorral, és nem egyszerű a pontzónába kerülni” – hangsúlyozta.

A csapat francia versenyzője, Pierre Gasly – aki jelenleg 13. a pontversenyben, idei legjobbja pedig egy 4. helyezés volt Bahreinben – a nyári szünet kezdete előtt kijelentette, a Toro Rossónak alaposan ki kell majd elemeznie, mi vár rá a folytatásban. Ő eközben óvatosan készül a pihenő utáni futamokra, hiszen érzése szerint a belga és az olasz hétvége is kemény lesz csapata számára.

„Azt hiszem, még mindig van pár dolog, amit nem értünk igazán, ezért fordulhat elő az, hogy néhányszor a váratnál sokkal jobban teljesítünk, míg máskor a vártnál jóval gyengébben teljesítünk. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy vannak pályák, ahol sokkal többet fogunk szenvedni, Spa és Monza például roppant kemény lesz a csapat számára, de Szingapúr például egy olyan futam lehet, ahol erősebb eredményt érhetünk majd el” – zárta gondolatát.

Magnussen a McLaren juniorprogramjának a tagjaként került be a királykategóriába, első szezonja után viszont vissza kellett ülnie a kispadra (2015-ben visszaminősítették tesztversenyzővé, miután leigazolták Fernando Alonsót), majd végleges búcsút is vettek tőle. Ezt követően a Renault-hoz került, végül azonban a franciáknál is csak egy évig versenyzett.

Először a Haasnál kapott lehetőséget arra, hogy két egymást követő évben is ugyanazzal a csapattal bizonyítson, ezt a lehetőséget pedig úgy tűnik, meg is hálálja, idén ugyanis erős eredményeket szállít csapatának, mellyel egyre jobban összecsiszolódik.

Mint elmondta, itt boldog is, ellentétben azokkal a „szörnyű, bizonytalan” évekkel, melyeket előző, „instabil hátterű csapatainál töltött”, ahol a bizonytalanság végül mindig a versenyzői ülés elveszítéséhez vezetett. „Az F1 most a legszórakoztatóbb számomra, és versenyképesség tekintetében is most értem magam a legjobbnak” – kezdte. „Ez a csapat minőségét mutatja. Képesek döntéseket hozni, kötelezettséget vállalni és irányt szabni” – dicsérte az amerikaiakat.

„Ez a Haas igazi erőssége. Nincsenek hatalmi harcok és véleménykülönbségek a vezetőségben. Ami engem illet, eldöntötték, hogy olyan pilóta vagyok, aki mellett szeretnék elkötelezni magukat. Elhatározták ezt, és végig is vitték! A pályafutásom eleje eléggé instabil volt” – utalt a McLarennél töltött évre, amit egyébként egy dobogós helyezéssel kezdett.

„Nagy lendülettel érkeztem meg az F1-be a kisebb kategóriákból, de ezt mind elveszítettem. A csapat eléggé instabil volt, és a vezetőségben hatalmi harcok mentek. Hatalmas volt a nyomás, és amikor megtudtuk, hogy minden ezen a csatán fog múlni, elkezdtünk hibázni” – utalt arra, hogy egy ponton nyilvánvalóvá vált, vagy neki, vagy Jenson Buttonnek biztosan távoznia kell majd a csapattól. „Az ember ilyenkor feszültté válik, és nem tud jól teljesíteni” – tette hozzá.

A Renault-hoz Pastor Maldonado menesztését követően került – érzése szerint azért, mert a franciáknak nem voltak jobb opcióik. Ami a csapatot illeti, azt is kissé instabilnak érezte a gyári szintű visszatérés első évében. „Valószínűleg nem a megfelelő okok miatt szerződtetek le. Nem kaptam meg azt a támogatást, amire szükségem lett volna. Jól dolgoztam, de eldöntötték, hogy nem én vagyok az a srác, akire nekik szükségük van. De szerencsére a Haas meglátta a lehetőséget bennem, kaptam tőlük egy esélyt, és stabilitásra is leltem náluk. Ami a hosszabbítást illeti, nem hiszem, hogy elsietjük, és azt sem, hogy sokáig tart majd. Nem aggódom emiatt” – zárta gondolatát.  

Nyári influenzája után egy agresszív tüdőgyulladást kapott, majd állapota olyan súlyossá vált, hogy tüdőtranszplantációt kellett végrehajtani Niki Laudán. A Forma–1 háromszoros világbajnoka, a Mercedes-csapat résztulajdonosa és igazgatótanácsi tagja sikeresen átesett a beavatkozáson, azóta pedig orvosai is bizakodóan nyilatkoztak az állapotáról.

Az operációt elvégző szakemberek a műtétet követően komplikációk nélküli beavatkozásról adtak tájékoztatást, ám az Österreich című lap úgy tudja, múlt csütörtökön és pénteken „kisebbfajta krízis” alakult ki, miután dialízisre volt szükség a háromszoros világbajnoknál. Lauda két veseátültetésen is átesett már évekkel ezelőtt, és ez a gyógyszeres kezelését is alaposan megnehezíti. A mostani veseproblémán viszont a hétvégén sikerült úrrá lenniük az orvosoknak, a korábbi versenyző azóta pedig újra jelentős javuláson ment keresztül.

Lauda a hírek szerint már a műtét után 24 órával magától lélegzett, tudatánál van, képes beszélni, és már nincs szüksége a különböző gépek segítségére sem. Az életveszély már elmúlt, az osztrák még mindig az intenzív osztályon van, és már a rehabilitációt is megkezdte – elsőként légzési gyakorlatokat kell végeznie, és később azon is dolgozniuk kell, hogy visszanyerje az erejét. A fizikoterapeutával már meg is kezdte a munkát.

Bár a műtétet végző Walter Klepetko korábban azt nyilatkozta, Lauda visszatérhet a normál élethez, mindez nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség változtatásokra. Az Österreich online kiadása szerint hat hónapig tabu számára a repülés. Ez azt is jelenti, hogy idén versenyen már biztosan nem láthatjuk viszont. Legutóbb Silverstone-ba látogatott el, a német és a magyar futamokat már kihagyta. Emellett jó ideig túl messzire sem mehet a bécsi klinikától: a szigorú utasítások szerint legfeljebb szomszédos országokba utazhat, hogy baj esetén azonnal visszatérhessen a kezelése jelenlegi helyszínére.

De ennél hosszabb távú változásokra is fel kell készülnie. Hátralévő életében például már nem úszhat nyilvános medencében, nem szaunázhat többet, a szobájából pedig minden növényt el kell távolítania, és eltiltották a kertészkedéstől is, mivel a virágföld potenciális veszélyt jelenthet számára a legyengült immunrendszere miatt, és az állatok közelségét is kerülnie kell.

Bár Renault F1-es programját irányító Cyril Abiteboul az Auto Motor und Sportnak adott interjúban nemrég némi túlzással „bajnokesélyes motornak” nevezte a Renault idei erőforrását, azt azért nem tagadta, hogy még mindig megvan a lemaradásuk a Ferrarival és a Mercedesszel szemben. „Úgy véljük, a versenyeken öt-tíz Kilowatt a hátrányunk a Ferrari és a Mercedes mögött, és húsz-harminc Kilowatt előnyben vagyunk a Hondával szemben” – számszerűsített, az időmérős differenciákról a karosszériák és a benzinek közötti eltérésekre hivatkozva már inkább nem beszélve.

Ha átszámoljuk az általa megnevezett számokat, 7-13 lóerős vasárnapi teljesítménykülönbséget kapunk, ami a Red Bull erőpályákon mutatott tempója alapján ugyancsak optimista becslésnek tűnik. Az időmérős hátrányról pedig mindent elmond, hogy Monacót leszámítva a Red Bullnak idén esélye sem volt a Ferrari és a Mercedes ellen a pole megszerzésére. A két gyártó ráadásul látványos előrelépést tett a második erőforrásával – különösképpen a Scuderia, amely most már egyértelműen a csillagosok előtt áll a teljesítmény tekintetében, köszönhetően egy (vagy több?) titokzatos, még a többiek által sem egészen értett megoldásnak.

Abiteboul elismeri, a Renault nem gondolta, hogy ekkora fejlesztési lehetőségek vannak még a hibridmotorokban azok ötödik szezonjában. „Hogy úgy mondjam, alábecsültük a jelenlegi motorszabályokban rejlő potenciált. Már négy éve van érvényben ez a szabályrendszer, és ennyi idő után azt gondolnád, hogy a teljesítmények kiegyenlítődnek, a fejlődés pedig lelassul. A Mercedesnél ezt is tapasztalhatjuk, ám – anélkül, hogy ezzel újabb vitákat generálnék – a Ferrari mostanság látott előrelépése megdöbbentett minket, mert megmutatta, mi lehetséges még” – ismerte el a francia.

„Nem tudjuk, hogyan csinálták, de lehetséges. És mi erre nem számítottunk ebben az időszakban. El kell fogadnunk, hogy létezik nagyobb előrelépés, és nagyobb kockázatot kell vállalnunk. Ezt a kockázatot viszont mérsékelnünk kell, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy az ilyesmi a megbízhatóságunk rovására menjen.”

A fejlesztés üteme az egyik érv volt a Red Bull számára a Renault-val való szakítás mellett. Az osztrákok sokszor utaltak arra, hogy sem a Renault felszereltsége, sem az elhivatottsága nem győzte meg őket a hibridérában, miközben a Hondánál éppen ez az oldal volt vonzó számukra. A Renault méreteit, létszámát tekintve gyári csapatként, de motorgyártóként is elmarad a két fő riválisától, és bár a bővítések folyamatosan zajlanak még, a 2021-es költségplafontervek miatt körültekintőnek kell lenniük ezen a téren.

Abiteboul szerint a motorgyáruknak a legfőbb feladata viszont nem a szervezeti felépítés átalakítása lesz, hanem a munkafolyamat felgyorsítása. „Nehéz lesz jelentősen fölfelé menni, ha utána muszáj lesz lefelé mennünk. A költségplafon miatt nagyobb hangsúly fog kerülni a szervezet hatékonyságára. Ez lesz a kulcsszó Enstone karosszériarészlegén. De a motorrészleg más, az inkább a gyorsulásról szól. Gyorsabban kell fejlesztenünk a motorunkat” – állapította meg.

Abszurd helyzet. Fernando Alonsót a 2013 óta tartó nyeretlen időszaka ellenére is a mezőny egyik legjobb versenyzőjének tartják, ám miközben jelenleg még két élcsapatnál, a Ferrarinál és a Red Bullnál is van egy üres ülés 2019-re, egyik istállót sem érdekli a spanyol. Épp olyan ellentmondás ez, mint ami a kétszeres bajnok címeinek száma és tehetségessége között van.

Sokan vélik úgy, hogy Alonsónak az eredményesség szempontjából legalább valahol Lewis Hamilton és Sebastian Vettel szintjén lenne a helye, ám a balszerencsés (?) csapatválasztásai miatt mára odáig jutott, hogy az F1-es győzelmek helyett már kénytelen más kategóriák trófeáiért küzdeni, valamint azért a hármas koronáért, aminek megszerzése sok, az ő kaliberébe tartozó klasszist teljesen hidegen hagy.

Pedig korábbi ferraris csapattársa, Felipe Massa szerint sokkal többre lenne hivatott, mint hogy morzsákat kapirgáljon. A már visszavonult versenyző nemrég egy brazil tévés show-ban arról beszélt, hogy Alonsót sok tulajdonsága köti össze másik korábbi csapattársával, a rekordbajnok Michael Schumacherrel. „Ha a tehetséget nézzük, egy szintre helyezném Michaelt és Fernandót. Alonso képes könnyedén versenyezni, olvasni a futamokat, és közben elképesztően gyorsan vezetni. Rendkívül intelligens versenyző, kiterjedt képességekkel. És ugyanezeket Michaelről is elmondhatom” – jellemezte a két nagy bajnokot Massa.

„El kell ismernem, nem volt könnyű a csapattársuknak lenni. Michaellel szoros volt a kapcsolatom. Akkor még fiatal voltam, tanulni akartam, és mindent tudni, amit csak egy hétszeres világbajnoktól el lehet sajátítani. És Schumacher nagyon jól is bánt velem. Fernandóval teljesen más volt a viszonyunk. Az autón kívül nem volt vele problémám, egészséges munkakapcsolat volt közöttünk. De Fernando esetében ez csak egy dolog, mert ha lecsukja a sisakját, egy teljesen másik személyiséggé változik át.”

Hogy milyenné, azt az ellenfelek a kemény manővereiből, saját csapata pedig a sokszor bejátszott rádiózásaiból ismeri – mindkét oldalt képes kellemetlen helyzetekbe hozni. Utóbbi Massa szerint nem feltétlenül pozitív tulajdonság. „Képes megosztani egy csapatot. Sok istállónál láthattuk ezt, amelynél versenyzett. És szerintem ez probléma. Talán ha nem ilyen típus lenne, többre is vihette volna a tehetségével” – vélekedett a korábbi versenyzőtárs.

Nem ő az első, aki így gondolja. A közelmúltban a Red Bull csapatfőnöke, Christian Horner is éppen arra hivatkozva „kosarazta ki” Alonsót, hogy káoszt teremt a csapatainál, és ebből ők nem kérnek. Alonso erre egy gúnyos Twitter-üzenettel reagált, és a legjobbviccnek titulálta a brit megnyilvánulását.

Pedig Alonso jelenleg a dobogó közelében sincs, miközben a jövőre az ő régi céltáblájával, a Hondával összeálló Red Bull már három győzelemnél tart; míg korábbi csapata, a Ferrari a bajnoki címért küzd. Közben pedig mindketten keresik a 2019-es ülésük gazdáját – és nem egymást próbálják túllicitálni a spanyol kegyeiért versengve, ami már kevésbé tűnik vicces helyzetnek.

Monacói sikere óta nem sok babér termett az F1-es mezőny egyik legnépszerűbb versenyzőjének, Daniel Ricciardónak. Ezen időszakban többször is hangot adott azon véleményének, mennyire bosszantja, hogy e technikai sportágban ennyire korlátolják a versenyzőket a boldogulásban a külső tényezők, és hogy mindezek tudatában gyerekként talán valamilyen másik sportágat választott volna.

Ettől függetlenül még így is Ricciardo a mezőny egyik leglelkesebb versenyzője, ha a pályán történő küzdelemről van szó, aki az ez iránti szeretetét és szenvedélyét egy pillanatig sem rejti véka alá, és időnként még egy-egy jól sikerült előzés után sem átall 300-as tempó mellett bólogatni és mutogatni örömében.

A Motor Sport magazinnak nyilatkozva elárulta, számára a legideálisabb állapot az lenne (és ennek alighanem sok társa is örülne, élükön Kimi Räikkönennel...), ha az F1 csakis a versenyzésről szólna. „Ezek a médiainterjúk jelentik a legrosszabb részét a Forma–1-nek. A gond az F1-gyel az, hogy nem vezethetünk eleget. Van huszonegy versenyünk, de vagy ötezer interjúnk. Én nem azért szerződök, hogy tévés személyiség legyek, hanem hogy versenyző. De a kettő együtt jár, és ezt el kell fogadni. Viszont ha több verseny lenne, és ettől kevesebb sz**ság, akkor támogatnám a naptárbővítést” – jelentette ki.

A naptár jelenlegi hossza kapcsán sok vita folyik a csapatok és a sportági vezetők között. Ricciardo is sokszor érzi hosszúnak a programot – de nem a versenyek száma miatt. „Ha majd egyszer befejezem az F1-et, az részben azért lesz, mert szeretnék a valódi élethez tartozó dolgokkal is foglalkozni, amiket itt hiányolok, és amikkel nem szeretnék túl sokáig várni. Jelenleg elég rossz a versenynaptár. Logisztikai szempontból sokkal jobban is összeállíthatnánk, mert nagyon sokszor a világ egyik végéből utazunk a másikba. Ha közelebb tartanák egymáshoz a versenyeket, több időt tölthetnénk a világ bizonyos pontjain, amit én nagyon szeretnék. Szerintem így a versenyzők sem fejeznék be olyan hamar.”

Emellett a versenyek helyszíneit is jobban megismerné. „Nem sok időt töltünk most az egyes országokban és városokban. Hoteleket látunk, a versenypályát, a hotelt, majd a repülőt, és nagyjából ennyi. Gyerekként mindig szerettem volna utazgatni, mondjuk Amerikában, meglátogatni a Grand Canyont, a Daytona 500-as versenyt pár baráttal, vagy elmenni ismeretlen városokba, és csak nézni pár fickót, ahogy játszik a bendzsóján úgy tíz embernek. Szóval a valós élethez tartozó dolgokat. Olyan gyakran járunk ezeken a helyeken, de soha nem látjuk őket igazán.”

Mint hangsúlyozta, mindettől függetlenül azért még mindig nagyon szereti a hivatását, és annak örülne, ha egyes kollégái is így tennének, és többször jutna eszükbe, mennyire kiváltságosak. „Kicsit szomorú vagyok, amikor azt látom, hogy egyes fickók nem élvezik, hogy F1-es versenyzők. Nekem is vannak rosszabb napjaim, amikor teljesen kiábrándulok a sportágból, és talán ha újra választhatnék, nem is biztos, hogy F1-es versenyző akarnék lenni, mert olyan sok változóra nincs hatásod, hogy az már frusztráló. De közben szeretem is a munkámat, még ha nem is tökéletes. Úgy kelünk útra, hogy a világ valaha volt leggyorsabb autóit vezethetjük. És amikor látok pár versenyzőt interjú közben, csak arra gondolok: az istenért, legalább mosolyogj már kicsit, még ha nem is szívből, csak csináld” – javasolta a többieknek.

Hogy neki milyen jól megy, azt meg már úgyis ismerjük.

Noha a világbajnoki címet nem sikerült elhódítaniuk, Coulthard tizenhárom F1-es győzelméből tizenkettőt a wokingiakkal ünnepelt és (három bronz mellett) egy bajnoki ezüstöt is szerzett a csapattal. Akkor ezek az eredmények talán csalódást keltőek voltak, ma viszont mindent megadnának értük a McLaren dolgozói, 2014 óta ugyanis dobogós helyezésük sem volt.

És bár tavaly véget vetettek a rosszemlékű Honda-kapcsolatnak, egyelőre a Renault-motorokkal sem értek el jelentős javulást. A vezetőségben eközben komoly változások történtek: az irányítást Zak Brown vette át, a sportigazgatói posztra pedig az Éric Boullier-t váltó Gil de Ferran került.

Coulthard sajnálja, hogy egykori csapata ilyen nehéz helyzetbe került, de hiszi, az új vezetőség meg tudja oldani a problémákat. „Zavarba ejtő, hogy ilyen nehéz időkön mennek keresztül, de mindig, minden az embereken múlik” – kezdte a skót. „Az embereken, akik megtervezik és megépítik az autókat, és vagy rendelkeznek a forrásokkal, vagy rosszul használják azokat, vagyis ennél fogva felelősséggel tartoznak mindenért” – tette hozzá.

„Ron Dennis gyakran elmondta nekem, hogy nem ő tervezi, nem ő építi, és nem ő vezeti az autót, ez tehát nem tartozik az ő felelőssége alá. Ez korrekt megjegyzés volt a részéről, mert az ő felelőssége a céggel kapcsolatos elképzelések megteremtése volt. Szponzorokat kellett szereznie, hogy megfelelő források álljanak a mérnökök rendelkezésére. Szerintem Zak és Gil is nagyszerű vezető, szóval változtathatnak a jelenlegi helyzeten, de ehhez időre lesz szükségük” – fogalmazott.

Nyilatkozata során egy másik klasszikus brit csapatról is beszélt, ahol pályafutása során szintén megfordult, és ami jelenleg szintén nehéz helyzetben van. Ez a csapat a Williams, ami 12 futam után utolsó a bajnokságban, és hiába igyekeztek, egyelőre nem látni, hogy sikerült volna komolyabb előrelépést elérniük. Helyzetüket Coulthard is ijesztőnek tartja.

„Egy kicsit aggódom értük. Nem látom, hogy fájna nekik a kudarc, ellenben a korábbi évekkel. Át tudod verni az embereket az érzéseiddel kapcsolatban, de a szenvedélyt nem lehet megjátszani. Szeretném látni, hogy ez a szenvedély visszatér a csapathoz. A paddock szereti a Williamst, és azt, amit eddig elértek, de a dolgok természetesen mennek a maguk útján, szóval ez idővel változni fog. Nagyon remélem, hogy tudnak változtatni a helyzeten” – zárta gondolatát.

Miután a Mercedes leigazolta Valtteri Bottast, a Williams megkérte a már visszavonuló Massát, hogy még egy évig segítse őket, ő pedig örömmel mondott igent csapatának. Így került az akkor debütáló Lance Stroll mellé, akivel kapcsolatban már az első futamok után olvasható volt, Massa sokat segít neki, hogy fölvegye a Forma–1 ritmusát.

A döcögősen kezdő kanadai formája később javult is, idén viszont, amikor szóba került Massa segítsége azt mondta, nem kapott semmilyen útmutatást a braziltól, és nem is érti, miért hiszik azt az emberek, hogy valamiféle edzőként, vagy mentorként segítette.

Massa akkor nem kommentálta a volt csapattárs megjegyzéseit (elmondta, jobbnak látja, ha így tesz), most viszont egy brazil televíziós műsorban reagált azokra. „Sokat tettem érte, minden alázattal” – kezdte. „Amikor először találkoztam vele, akkor 7 éves volt, és örömömre szolgált, hogy segíthettem neki. Amikor bekerült az F1-be, nehezen vette föl a ritmust, értette meg az autót, és azt, hogyan működnek az autók, hiszen még csak 18 éves volt” – folytatta.

„Nagyon közel álltunk egymáshoz, és rengeteget beszéltem vele. Olyan dolgokban igyekeztem segíteni neki, melyekkel kapcsolatban nem igazán láttam még mást segítséget nyújtani. Még Michael Schumacher esetében sem, aki igazi mester volt számomra” – utalt a Ferrarinál töltött közös szezonra, a 2006-osra. „Szóval csalódottan olvastam, mert nem erre számítottam. De nincs gond.”

Massa helyét Szergej Szirotkin vette át a Williamsnél, aki szintén tapasztalatlan, és aki mögött szintén komoly támogatók állnak. A brazil úgy érzi, csapata rossz irányba indult ezzel a pilótapolitikával. „Ez nem egészséges. Lance pénzt vitt hozzájuk, és azért csatlakozott. Aztán én eljöttem, és választottak még egy versenyzőt, aki pénzt hoz a konyhára. Meg sem próbálták a legjobb versenyzőt leigazolni” – zárta gondolatát a korábbi világbajnoki ezüstérmes.

A fiatal spanyol az első tizenkét futamból nyolcon tudott pontot szerezni, harminc egységével pedig jelenleg tizenegyedik a tabellán. Ha rápillantunk az állásra, látjuk, négy „nem pontszerző” futamából háromra az utóbbi hetekben került sor, míg a szezon elején volt egy hosszú pontszerző sorozata. Pedig formája alapján szerinte pont fordítva kellene kinéznie annak a tabellának.

„Furcsa volt az első félév” – kezdte. „Furcsa, mert a szezon elején sok pontot szereztem, miközben nem éreztem magam teljesen kényelmesen az autóban. Nagyon keményen dolgoztam azon, hogy otthonosabban érezzem majd magam, és Barcelonában jött is a fordulópont” – folytatta.

„Ott már stabilabb voltam, és jobban megbíztam az autómban. Azóta viszont elég sok dolog történt velem a futamokon, és a pontok valamiért nem jöttek, pedig magabiztosabban érzem magam az autóban. A francia verseny egy jó példa, ahol gondjaink voltak a motorral, aztán mégis jó futamunk volt, majd Ausztriában és Németországban jók voltunk az időmérőn, de a pontok nem jöttek. A bajnokságban elfoglalt helyed néha nem teljes képet mutatja” – hangsúlyozta.

A Renault számára a gumik viselkedésének a megértése jelentette a legnagyobb kihívást az eddigi futamokon. Ezzel kapcsolatban Sainz elmondta, az osztrák hétvége ébresztőt fújt nekik, és egyfajta fordulópont volt számukra. Azóta változtattak a versenyekkel kapcsolatos hozzáállásukon, hiszen jól tudják, mi okozta a korábbi problémákat.

„Azóta sokkal óvatosabbak és reálisabbak vagyunk, mert tudjuk, hogy gondjaink vannak a gumikezeléssel. Ezek vagy vasárnap, vagy már pénteken előjöttek, de a verseny napjára mindig igyekszünk rendbe tenni a dolgokat. Nagyon keményen dolgozunk ezen, és néhány futam talán jobb is lesz, de néhány talán rosszabb. De legalább tudjuk, mi a probléma, és azt is, hogyan álljunk hozzá. Még mindig többet kell dolgoznunk vele, mint a riválisoknak, de már értjük” – zárta gondolatát.

A McLarennel kapcsolatban számos pletykát olvashattunk már, egy dolog azonban biztos, a csapat szeretné megtartani Fernando Alonsót, a spanyol viszont még nem döntött arról marad-e, vagy folytatja-e egyáltalán F1-es pályafutását. A jelenlegi csapattárs, Stoffel Vandoorne továbbra sem hozza azt a szintet, amit a juniorkategóriákba, így az ő szerepét továbbra is „vizsgálják”.

A jelenlegi pilótákon kívül a Forma–2-ben edződő Lando Norris található még a McLaren kötelékében, aki jó ideje kopog már a csapat ajtaján F1-es lehetőségre várva. Eközben a külsősök közül Carlos Sainzot és Kimi Räikkönet is szóba hozták az istállóval.

A 2019-es pilótapárossal kapcsolatban Zak Brown, az ügyvezető elmondta, az összes lehetőséget górcső alá veszik, egy dolog viszont kiemelt fontossággal bír számukra. „Nehéz meghatározni egy konkrét irányt, mert a kirakós minden darabja befolyásolja a történéseket” – kezdte. „Ilyenkor minden ajtót nyitva kell hagyni, és várni kell, hogy eldőljenek a dominók. Néha irányításod alatt tudod tartani a történéseket, máskor viszont nem” – magyarázta.

„Ismerjük a helyzetünket Stoffellel. Látnunk kell, milyen lehetőségeink vannak, és azt is, mit akar Fernando. Ebben a helyzetben, amiben mi vagyunk, sok múlik a csomagon is. Mivel éppen újjáépítjük a csapatot, nem ez volna a legjobb hely két fiatal számára. Ha jobb autónk lenne, akkor megkockáztathatnánk két fiatal alkalmazását, mert jó csomagot kapnának” – hangsúlyozta.

Brown kiemelte, bár voltak nehezebb hétvégéi, a McLaren támogatja Vandoorne-t, kinek helye a sajtóhírek szerint egyre jobban inog. „Két nyitott helyünk van, és a lehető legjobb versenyzőket kell megszereznünk, szóval ebben a helyzetben másokkal is beszélnünk kell. Minden pilótának tudnia kell, hogy a lehető legjobb teljesítményt kell nyújtania, mert a csapatok mindig a legjobb opciót keresik. Támogatjuk Stoffelt. Ez az egyik oka annak, hogy Gil (de Ferran) csatlakozott hozzánk, az hogy segítse a pilótahelyzetet. Minden segítséget megadunk neki, miközben az átigazolási időszakban vagyunk, melyben természetes, hogy más lehetőségekre is ránézünk” – mondta.

Az FW41-es a Williams első olyan F1-es gépe, amit teljes egészében a Lowe által vezetett technikai csoport tervezett, és bár a Mercedesszel sikert sikerre halmozó szakember érkezését minden csapattag reménnyel telve várta, az autó eddig roppant gyengén szerepel. Az első 12 futam alatt csupán 4 pontot szereztek, és ezzel az utolsó helyen állnak a bajnokságban.

Pedig az év elején még mindenki bizakodó volt, az autó ugyanis egy „komoly koncepcióváltás” eredménye. Ám mivel a csapat a sor végére csúszott, fölmerült, nem volt-e hiba ez a váltás, és nem terheli-e felelősség ezért a hibáért a tapasztalt műszaki vezetőt.

A csapatot irányító Claire Williams szerint nem szabad Lowe-t okolni, a helyzet ugyanis nem ilyen egyszerű, a szakember pedig „örökölt” néhány problémát. „Paddy a csapat technikai igazgatója, és én száz százalékosan támogatom őt” – jelentette ki a Forma–1 hivatalos oldalának nyilatkozva. „Egy háromszoros világbajnok technikai igazgatóról beszélünk, aki néhány problémával és gyengeséggel örökölte meg a csapatot, a feladata pedig az, hogy kezelje ezt a helyzetet” – magyarázta.

„Naivak lennénk, ha arra számítanánk, hogy rövid idő alatt megoldja a csapat problémáit és csodákat tesz. Több időre van szüksége ahhoz, hogy mindent rendezzen. Mind rá, és a csapatára vagyunk utalva, hiszen ők teszik gyorsabbá az autót. Meg kell győződnünk arról, hogy mindent biztosítunk nekik, amire szükségük van az autó jobbá tételéhez. Én bízom bennük” – hangsúlyozta.

A Williams technikai részlegén sok változás történt, a főtervező Ed Wood, és az aerodinamikai részleget irányító Dirk de Beer ugyanis távozott az istállótól, a McLaren korábbi technikai igazgatója, Doug McKiernan pedig csatlakozott. Lowe szerint a csoport előrelépett, de ezt nehéz észrevenni a pályán. „Jó munkát végeztek, de ha ránézünk a számokra, azt látjuk, hogy a többiek mögött vagyunk. Nem adjuk fel, de nem valószínű, hogy az élmezőnybe, vagy akárcsak a középmezőny elejébe is visszatérhetünk idén. De bárhogy is legyen, már 2019-re is figyelünk!” – mondta.

Räikkönen szerződését az elmúlt szezonokban rendre egy évvel hosszabbították meg, megszokottá vált tehát, hogy az ő jövője volt az egyik állandó téma az uborkaszezonban. Idén sincs ez másként, sokat cikkeznek ugyanis arról, milyen pilótapárossal vág neki a Ferrari a 2019-es szezonnak. Egy francia lap legutóbb arról írt, változatlannal!

Az oldal Ferrari-közeli forrásokra hivatkozik, és úgy tudja, a finn kétéves szerződést is kaphat, igaz, ebbe egy olyan opciót is belefoglalnak, melynek értelmében 2020 előtt távozhat, ha akar. Ez a felvetés egyébként komoly „fordulat” az eddigiekhez képest.

A finn távozását ugyanis többen reálisabb opciónak látták, mint az elmúlt években bármikor, a Ferrari ugyanis komolyan fontolóra vette Charles Leclerc szerződtetését. A korábbi elnök, Sergio Marchionne tragikus hirtelenséggel bekövetkező halála azonban átírta a forgatókönyvet, a fiatal monacóihoz ugyanis állítólag ő ragaszkodott legjobban, utódai viszont egyelőre nem szeretnének komolyabb változtatásokat (és ez nemcsak a pilótapárosra igaz).

Räikkönen megtartásáért egyébként a csapattárs, Sebastian Vettel is „lobbizott” (azt ő maga is elmondta, örülne, ha a finn továbbra is a vörösöknél maradna), az elmúlt években ugyanis remek munkakapcsolatot alakítottak ki. A 2007-es bajnokkal kapcsolatban sokszor a Vetteltől elmaradó teljesítmény jött fel ellenérvként, idén viszont ő is szorgosan gyűjti a dobogós helyezéseket.

A Ferrari állítólag már a nyári szünet után, a Belga Nagydíj alkalmával bejelentheti Räikkönen szerződéshosszabbításának a hírét, de az is előfordulhat, hogy várnak még egy hetet, a spái futamot ugyanis ezúttal is a monzai követi, a vörösök pedig – tartva a „hagyományokat” – sokszor hazai pályán közölték, milyen pilótapárossal folytatják. Egyebek mellett Räikkönen első ferraris szerződésének a hírét is Monzában jelentették be, 2006-ban.

A franciák jelenleg a negyedik helyen állnak a pontversenyben, tehát a középmezőny csapatainak csatájában már sikerült átvenniük a vezetést, az első hármastól viszont továbbra is elmaradnak. Folyamatosan fejlődő gyári istállójuknak viszont nagyratörő terveik vannak, melyek megvalósításához 2019-ben immáron egy „sztárpilóta”, Daniel Ricciardo is „rendelkezésükre áll” majd.

Más kérdés, hogy mire megy az ausztrál új versenygépével, látva, hogy a nagy hármas még mindig előnyben van, és ez nem igazán változott a hibridéra kezdete óta. Csapatvezetőjük viszont nem látja akadályát annak, hogy a közeljövőben változzon a helyzet.

„Eddig minden célt sikerült teljesíteni, kivéve azt, hogy közelebb kerüljünk az élbolyhoz” – nyilatkozta Abiteboul az Auto Motor und Sportnak. „Ez egy fontos része a nagy egésznek, szóval ki kell deríteni, miért nem sikerült. Persze a csapatunk még mindig az első fázisban jár” – hangsúlyozta.

„Idén negyedikek lehetünk, stabilak vagyunk, és viszonylag keveset hibázunk. Az is a mi malmunkra hatja a vizet, hogy az ellenfelek kevésbé konzisztensek. Annyira viszont nem tudunk gyorsan fejlődni, hogy ledolgozzuk a hátrányt, ami az év eleje óta adott, és jól mutatja, milyen helyzetben van most az F1. A sikerhez sok pénz és forrás kell. Még nem tartunk ott, ahol akarunk. Az idei a növekvési szakasz utolsó éve. Továbbra is új embereket veszünk fel, új partnerekkel egyezünk meg, miközben újjáépítjük a vezetői struktúrát. Még nem vagyunk elég nagyok a felzárkózáshoz” – magyarázta.

Amikor megkérdezték, mi a lemaradás legfőbb oka, a francia szakember őszintén felelt. „Egyértelmű, hogy az autó. A motor elég jó ahhoz, hogy rajtelsőséget szerezzen, futamot nyerjen és a bajnoki címért küzdjön. A Red Bull bebizonyította ezt. A problémáik nélkül ők is harcolnának a világbajnoki győzelemért. A problémáik közül pedig csak kettő volt az erőforrásokkal kapcsolatos” – emelte ki a szakember, kinek cégét a bikások egyre gyakrabban illetik kritikával. Pont a műszaki hibák miatt.

Jövőre viszont velük már nem kell együttműködniük, a Red Bull ugyanis Hondára vált, a Renault pedig saját csapatán kívül csak a McLarennek szállít majd erőforrásokat. Ami ennek esélyeit illeti, Abiteboul meglehetősen magabiztos. „A terv szerint haladunk. Hiszem, hogy 2019-ben felérhetünk a Ferrari és a Mercedes szintjére, sőt talán le is előzhetjük őket. Elégedett vagyok a teljesítményünk javulásával, de a megbízhatósággal még nem teljesen. Továbbá, ami az autót illeti, az aerodinamika tekintetében továbbra is le vagyunk maradva” – jegyezte meg önkritikusan.

Bár a kezdés tavaly is döcögős volt, Stroll újoncéve a pontok tekintetében nem alakult rosszul, hiszen közvetlenül tapasztalt csapattársa, Felipe Massa mögött végzett. Ebben nagy szerepe volt a bakui harmadik helyezésnek, amivel fontos pontokat kaszált. Azerbajdzsánban idén is kiugró eredményt ért el – legalábbis a helyzethez képest –, az első 12 futam során ugyanis csak ott fért be a pontzónába.

A Williams gyengélkedése kapcsán elmondta, ő maga továbbra is élvezi, hogy a Forma–1-ben lehet, igaz, „dicsőséges pillanatokból” sokkal kevesebb jut neki, de tudja, ez is hozzátartozik a királykategóriához. „Ez a sport olyan, mint egy szeretem-gyűlölöm kapcsolat” – kezdte.

„Büszkének kell lenned a nehéz pillanatokban is. A múltra kell gondolnod, tudnod kell, hogy voltak szebb időszakok és hinned, hogy lesznek még szebb időszakok. Egy menet a hullámvasúton – ez a Forma–1. Mindig motiváltnak kell maradnod, függetlenül attól, milyen helyzetben vagy. Ez a sportág folyamatosan változik, szóval csak ki kell várnod, hogy elérkezzen az a pillanat, melyben te is ragyoghatsz” – folytatta magabiztosan.

A kanadai úgy érzi, fejlődött a tavalyi szezonhoz képest, és bár ez nem látható, azok, akik „tudják, hogyan működik az F1”, látják, hogy jó versenyt futott, ha behozta autóját a 12. helyen. „Az eredmények nem olyanok, mint amilyenekre vágyunk, de a bakui pontszerzés az jó volt. Párszor, amikor bejutottam a Q2-be, nagyon jól éreztem magam. Mindent ki kell hoznod a lehetőségeidből, hogy elégedett lehess. Sikerült előrelépnem a télen, és most már sokkal inkább ki tudom hozni a legjobbat az autóból, mint tavaly” – fogalmazott.

Elmondta, mivel a Williams hullámzóan teljesít, nehéz megítélni, működnek-e a fejlesztések, a folytatásban viszont szeretné célba venni a pontszerzést. „Sokszor előfordult, hogy volt egy jobb hétvégén, reménykedtünk, majd jött egy még rosszabb futam. Ilyen volt például Ausztria. Bekerültem a Q2-be és közelebb voltunk az ellenfelekhez, aztán Silverstone-ban problémáink voltak, és mind csalódottak voltunk. Nehéz megmondani, hol állunk a fejlesztésekkel és a többiekhez viszonyítva. A cél az, hogy következetesen teljesítsünk, és jobb helyezéseket szerezzünk. Aztán levonhatjuk azt a következtetést, hogy jó irányba haladunk” – zárta gondolatát.

Az egyik bármit is csinál, az jó, megmagyarázható, magasztalható, míg a másikat ugyanazért a pokolba száműznénk és rögtön neki is állnánk ásni, hogy minél hamarabb eljusson oda. Utálni egy épp toppon lévő versenyzőt az esetek 90%-ban nem jelent mást, mint imádni egy másikat, akit ez az átkozott fószer a földbe döngölt néhányszor. Rosszabb esetben jó néhányszor, még rosszabb esetben most is ott áll a nyakát taposva, hogy ne is próbálhasson meg felállni onnan, ahová süllyedt. Ha saját utálataim tárgyaira gondolok, mind nagyszerű sportemberek voltak. Az már rég volt, amikor még „utáltam”! Utáltam Villeneuve-öt, utáltam Häkkinent, Alonsót és kb. itt vége is. Villeneuve-ben utáltam, ahogy Schumiról nyilatkozott. Ja, és DC-t is utáltam, mert ő is csúnyákat mondott rá, pedig csak saját középszerűségét próbálta elfedni, és ezt azért vele együtt nagyon sokan tudták is. Igazából talán Mika Häkkinent nem is utáltam, de úgy tartottam, hogy nem annyira érdemli meg a címet, ha már olyan autóban ült, amit Adrian Newey tervezett, ami ugye akkoriban szinte magával értetődően világbajnoki győzelmet jelentett. Persze jókat nevettem, amikor kiesett, kárörvendtem picit és minden alkalmat megragadtam, hogy felhúzzam magam, ha a kommentátor még meg is dicsérte Mikát egy jó előzésért. Meg voltam győződve arról, hogy a kommentátorok neki drukkolnak! Azt észre sem vettem, hogy közben Schumachert is éltetik rendesen. Ha egy jó szót mertek mondani Mikára, felment bennem a pumpa. De vissza az utálathoz. Egyik nap Mika Häkkinen bejelentette, hogy kivesz egy kis szabadságot. Mindenki tudta, hogy ez egyet jelent azzal, hogy visszavonul és nem látjuk többé. Hirtelen ürességet éreztem, elkezdtem értékelni a nagy ellenfelet, pedig örülhettem volna annak is, hogy talán a következő szezonban nem lesz olyan vitéz, aki komolyabban keresztbe tudna tenni Michael Schumachernek, az én imádott versenyzőmnek. Hamar rájöttem, hogy igaza volt Schuminak. „Rossz dolgok nélkül nincsenek igazán jók sem” – mondta egyszer és én akkor is tudtam, hogy igaza van, de erre a helyzetre is rá tudtam húzni ezt az igazságot. Hiszen, amikor egy hasonlóan rendkívüli kvalitásokkal rendelkező ellenfél a földbe döngöli a kedvencedet, az átkozottul rossz, de amikor a kedvenced revánsot vesz rajta, az viszont átkozottul jó érzés! Évekig benned marad, táplálkozol belőle, megnézed a felvételeket arról, ahogy megelőzi a nagy ellenfelet és elsőként szeli át a célvonalat, iszod a kommentátor szavait, mert most az egyszer úgy tűnik, hogy a te kedvencednek szurkolt, és ez is remek érzéssel tölt el. Újra és újra lejátszod, mert nagyon jólesik. De ezek a dolgok nincsenek ingyen! Ehhez kell egy pokolfajzat ellenfél, mint mondjuk, ha te most épp Sebastian Vettel elközelezett híve vagy, akkor nagyon valószínű, hogy utálod Lewis Hamiltont. Hogy utálod-e, az függ sok esetben a korodtól, a Vettel-rajongásod mértékétől, vehemenciádtól. Sok mindentől, de ami a lényeg, lehet, hogy olyan ellenszenves számodra, hogy ha ő kap dicséretet a győzelme, vagy egy remek manőver után, akkor tényleg jössz hozzánk, vagy bármilyen fórumra kommentelni, hogy a kommentátor milyen csúnyán drukkol Hamiltonnak. És ez az, amiről Schumi beszélt anno. Valójában legyünk HÁLÁSAK az „utálatunk” tárgyának. Legyünk hálásak, hogy ott egy Hamilton, aki megakadályozza, hogy elszabaduljanak a vb-címek, és legyünk hálásak mondjuk Hamilton rajongóként, hogy ott van nekünk Sebastian Vettel, aki nagyon meg tudja nehezíteni Hamilton dolgát. És persze ez igaz mindenki másra is, de a lényeg: rossz dolgok nélkül (pokolian gyors és kellemetlenül jó harcos ellenfél) nincs igazi győzelem (akit nagy harcok árán a mi kedvencünk számos alkalommal legyőz!) Ma is emlegetjük Prostot és Sennát. Olyan ellentét feszült közöttük, hogy még a tévéképernyők előtt is érezni lehetett a feszültséget. De lehettek volna másik korban is versenyzők és akkor csak lett volna egy Senna, aki mindent megnyer mondjuk 7 éven át, meg lett volna egy Prost, aki mindent megnyer szintén hét éven át. És ezzel lett volna 14 év semmink. Úgyhogy az utálat a barátunk! Az utálat általában azt jelenti, hogy lesz egy nap, ami a miénk lesz, de az nagyon a miénk. Azt meg kell ünnepelni, azon a napon jól kell érezni magunkat! Azon a napon a kommentátor is nekünk drukkolt! Az a nap örökre bevésődik! Én nagyon sok ilyen napot éltem meg F1-es rajongásom során. Ez már régen kezdődött, még Sennával, aztán jött Schumacher és nekem ő maradt az etalon. Amikor megérkezett az F1-be Hamilton, akkor nagyon tudtam szorítani neki, pláne, hogy ugye az ellen a Fernando Alonso ellen harcolt, aki megállította Schumachert. Aztán, ahogy a legnagyobb bajnokok is teszik, elkezdtem tisztelni és szeretni Alonsót is, és most is szeretem, és mindenki mást is. Hálás vagyok ezeknek a sportembereknek, hogy az életüket kockáztatva szórakoztatnak bennünket. Engem a kedvesem úgy hív, a Forma-1 prostituáltja! Mégpedig azért, mert nagyon tudok drukkolni, ha valaki előzési helyzetbe kerül, de amint sikerül a manőver, én már a leelőzött pártján állok és lélekben és hangban is az ő szekerét tolom. A jó versenyeknek, a szép előzéseknek, akcióknak drukkolok. A csodás sportteljesítménynek, a szép sportpillanatoknak! Nem kérdeztem meg a többieket, de velük vagyok, tudom, hogy ők is hozzám hasonlóan éreznek. A kommentátor nem drukkol versenyzőnek, a kommentátor már túl van ezen a ponton. Az megvolt abban a korban, amikor csakis hobbi volt, ma már hivatalból azért drukkolunk, hogy a versenyek jók legyenek, bárki is nyerje. A bajnokság pedig nyitott, egészen az utolsó pillanatig! És hogy ki nyeri? Számunkra itt is az a legjobb, ha rotálódik, ha nincs olyan dominancia, mint mondjuk Schumacher idejében, vagy mint Vettel négy címe esetében. Ugyanez igaz az online részlegre is valószínűleg mindenütt a világon. Nekünk az a jó, ha minden nyitott, de szoros. És persze az a legjobb, ha olyanok között szoros a csata, akiket végtelenül imádnak és egyben végtelenül utálnak. Mert, ha rossz van, akkor lehet igazán jó is! És akkor mi valami igazán jóról írhatunk nektek, és jólesik nekünk is örömet szerezni a győztes rajongóinak. Persze ezzel együtt rossz látni, amikor az ellenfél rajongói csak azért kommentelnek, hogy hátha bele tudna rúgni egy nagyot a győztes rajongóiba, de ezt el kell fogadnunk. Mindenki másképp vezeti le a dühét, de reméljük, hogy akkor is jön hozzánk egy jót kommentelni, amikor a kedvence győzelméről írhatunk. Mert az meg nekünk ad plusz töltetet. :) Szóval örüljünk, ha van kit „utálnunk”, akkor édes lesz a győzelem! Jó szurkolást! Két hét múlva kezdünk! :) Száva-Nagy Zsolt

Vagy jobb és jobb eredményeket hajszolsz, vagy több és több tudást próbálsz „felhalmozni”, vagy csak egyre jobb akarsz lenni valamiben, folyton gyarapodsz. A Forma-1-es versenyzők esetében is többféle gyarapodás van, hiszen minden egyes időmérős körrel, futammal egyre tapasztaltabbak lesznek. De mitől lesz valaki kiemelkedő versenyző és miért van az, hogy sokan megragadnak egy bizonyos jó szinten? Miért van az, hogy sok versenyzővel nem számolnak például a karrierje elején, vagy akár meg is támadják, amikor az F1-be érkezik, aztán egyszer csak világbajnok lesz belőle. Pedig nem sokan bíztak benne, talán senki azokon kívül, akik mindent megtettek, hogy beprotezsálják valahogy a királykategóriába. Jenson Button könyvét olvasva szembesülünk azzal, hogy a Forma-1-es versenyző is mennyi motivációs problémával találkozhat karrierje során. Hol jön meg a versenyszellem, és hol veszhet oda. Mi motiválja például azt a versenyzőt, aki már 4 címet nyert, hogy legyen egy ötödik? Az csak egy szám! Jenson Button például említi, hogy ő kiskora óta szeretett volna F1-es bajnok lenni, és amikor meglett, akkor ő már elmondhatta magáról, hogy elérte a célját. Olyan cél nem nagyon létezik, hogy meg akarom verni Michael Schumachert, és nyolcszoros F1-es világbajnok akarok lenni. Az F1-es versenyző nem maga dönti el, hogy sokszoros bajnok lesz-e vagy sem. Mindent megtehet érte, de ha nem jó csapatnál vezet, akkor lehet ő bármilyen tehetséges és motivált, bajnok nem lesz. Jó példa erre Fernando Alonso, akinél nem nagyon találni jobbat a mezőnyben, de az autója nem partnere abban, hogy újabb bajnokságokat nyerjen. De vissza a motivációhoz. Jenson Button elsősorban élvezni akarta a versenyzést, és persze voltak céljai is, de akkor tudta leginkább kihozni magából a legjobbat, amikor kihívást talált a pályán. Kihívást talált például abban is, ha valaki gonoszkodott vele, és meg akarta mutatni, hogy rossz emberrel kezdett, de a világbajnoki cím után nehéz igazi motivációt találni. Button, miután elérte élete célját, talán egy még nehezebb kihívás elé állította magát. Sokan hülyének is nézték emiatt: elment a Brawn-tól, ahol bajnok lett, és leszerződött a McLarennel, ahol pedig annak a Lewis Hamiltonnak a csapattársa lett, aki gyakorlatilag maga köré építette a csapatot. Belépett az oroszlán barlangjába, mert csak ezt érezte elég nagy kihívásnak ahhoz, hogy a maximumot hozza ki magából. És persze ott voltak a McLaren év közbeni fejlesztései is, amik igen komoly bizakodásra adtak okot. De Buttont jobban tüzelte az, hogy csapattársként azzal a másik brit versenyzővel hajtson, akit sokan a legjobbnak tartanak. Megszerezte a világbajnoki címet, de azt szinte mindig legjobb autóval szerzi meg a versenyző. Igazi győzelmet a csapattársad felett arathatsz, és ha az egyrészt a csapat kedvence, másrészt igazi ösztönrakéta, akkor tudod, hogy ha győzelmet aratsz, annak értéke van! Button, amikor belépett az oroszlán barlangjába, első lépésként rögtön megszerettette magát a csapattagokkal. Volt már tapasztalata abban, hogy kell ezt csinálni, ráadásul édesapja igazi csibész volt, akit nem lehetett nem szeretni, úgyhogy a kis Button-csapat simán befurakodott a McLaren-szívekbe. Újabb világbajnoki cím nem lett a „házasságból”, de Button elérte a célját: neki sikerült először csapattársként megvernie Lewis Hamiltont. Erre azóta is csak Nico Rosberg volt képes, aki minden motivációját ebbe a harca ölte, és végül ki is égett. Újabb csatát, vagy inkább nevezzük háborúnak, mert Lewis Hamilton ellen csatázgatással nem nagyon tudsz nyerni, Rosberg már valószínűleg nem bírt volna megnyerni. Vagyis annyi áldozatot nem tudott volna ismét meghozni, amennyit ez a háború megkövetelt volna. Lewis Hamilton nagyon nagy harcos. Nem véletlen utálják őt annyian. Az egy fokmérője egy versenyző sikereinek, hogy mennyien és milyen vehemenciával utálják. Valószínűleg minél többen, annál nehezebb legyőzni. És Hamiltont pokoli nehéz. Sebastian Vettel például átkozottul jó versenyző hírében áll, de nem véletlenül hajtott Hamilton autójának oldalról Bakuban. Úgy felőrölte Hamilton az idegeit, hogy elszállt az agya és nem tudott mit tenni, csak egy kis fizikai kontakttal bírta levezetni. Ez olyan, mint amikor mi mondjuk a gép előtt ülve rávágunk egyet a klaviatúrára, mert huszadjára fagy le a gép aznap. Valami elpattan hirtelen, és olyat teszünk, amit később megbánunk. Pláne, ha mondjuk a Space gomb kirepült az ablakon az ütés hatására. Hamilton zseniális a pszichológiai játékokban. Egészen odáig húzza a másikat, míg az el nem veszíti a kontrollt, és ha megtörténik, ő az első, aki „értetlenül” áll az ellenfél kirohanása előtt. Minden versenyző játszik, húzza a másikat egy kicsit, hiszen ezzel lehet valakit kizökkenteni a koncentrációjából, ami hibához és pontvesztéshez vezet. De Hamilton nem csak ebben zseniális, bár ezzel az egy zsenijével is komoly pontokat lop ellenfeleitől. Ez is egy pszichológiai játék, de ő simán elmondja a verseny előtt, hogy azon a pályán nem lehet előzni, majd 20 kör után az utolsó helyről az elsők közé autózza magát. Ez egyrészről lehet számára motiváló, másrészt, ha valaki olyan pályán jön fel az utolsó helyről az elsőre, ahol „lehetetlen előzni”, azt királlyá kell avatni. Talán ez egyfajta önkoronázás, de bármi is legyen, tény, hogy működik. Működik, mégpedig azért is, mert ezzel is össze lehet zavarni az ellenfelet. Mi járhat például annak a Sebastian Vettelnek a fejében, akinek az autója nem döglött be az időmérőn és simán az élről indulhat? Nyilván az, hogy ha ezen a pályán, ahol „lehetetlen előzni”, itt feljön Lewis mögém, akkor mindenki előtt lehúzhatom magam a vécén. Ez frusztráló érzés, frusztráló gondolat, elmegy a koncentráció és jön helyette a gumifal. Az esélyesen, akitől mindenki elvárja, hogy legalább győzzön, azon nyomás van! Aki pedig a hátsó sorból indul egy olyan pályán, ahol „nehéz előzni”, az tét nélkül autózik, gyilkolja a gépet, magát és mindent. És általában nem hibázik, mert mindig koncentrált marad! Egy cél lebeg előtte és semmiféle kétely nem zavarja össze. Ezért volt az, hogy amikor Lewis Hamilton a Forma-1-be jött, Fernando Alonsónak csak kicsi esélye maradt kitűnni. A kétszeres világbajnok vs. éretlen kölyök. A 2007-es évad gyakorlatilag a Rocky alcímmel is indulhatott volna. Ha a világbajnok hibázik, az világégés, ha a kölyök, hát istenem, tanulóév. És erre egy olyan kölyök, aki oroszlánnak született, naná, hogy lecsap. És Hamilton már akkor is csodásan játszotta ki a pszichológiai kártyáit. Még a származási kártyát is bevetette Button könyve szerint, de aki emlékszik a 2007-es évadra, jól tudja, hogy ott aztán már mindenfajta játékot bevetett, csakhogy összezavarja az ellenfelét. És végül jól jött ki belőle? Ha pontegyenlőséggel is, de megverte a kétszeres világbajnokot! Kezdőként!!! Nem semmi! De ez igazi motiváció is ám! Mármint egy kétszeres világbajnokot legyőzni újoncként. A motivációval nem volt gond, az biztos. És persze pokolian tud vezetni is. Másként játszhatna is az érzelmekkel... Hogy honnan van neki most is motivációja? Kicsinálni például Vettelt? Belehajszolni a hibákba, a koccanásba azt a versenyzőt, aki jó ideig a precizitásáról volt híres? Hamilton mélyponton volt ezen a téren, amikor Nico Rosberg megverte 2016-ban és bejelentette, hogy visszavonul. Egy ilyen harcos revánsot akar venni mindenáron! Ő volt a király! Verhetetlennek érezte magát, húzta Rosberget, amikor csak tudta, erre bepancsol neki egy olyat, hogy földre kerül, és ő meg feleszi a bajnoki övet, majd integetve elsétál. Soha többet nem mutathatja meg már, hogy valójában ő a jobb. Legyőzték őt tiszta meccsben, hiszen a csapattársa győzte le, ugyanolyan autóban! És ha valaki azzal jön, hogy de Hamilton autója megadta magát, az nem számol azokkal az esetlekkel, amikor pedig Rosbergé mondta föl a szolgálatot. Nem is egyszer! Szóval ott tartottunk, hogy Hamilton 2017-re nem talál motivációt. Meg is fordult a fejében a visszavonulás gondolata, hiszen, ha a legnagyobb ellenfele ilyen könnyen búcsút tud inteni ennek az egésznek, akkor biztosan tényleg van élet az F1 után is. Ilyen kis hajtógázveszetten indult a 2017-es évad, ahol rátalált Sebastian Vettelre, akivel először látszólag imádták egymást. Érezték, hogy itt valami kialakulhat kettejük között, szóval hálásak is lehettek egymásnak. Persze nem szerelemi szálak bontakoztak, bár néha már kissé zavaróan hosszan ölelkeztek, de innen már egyenes út vezet a rivalizáláshoz. Néhány győzelem itt, néhány amott, hopp, már meg is jött a motiváció! Egy csatát már elvesztett Vettel. Most ismét nem áll jól a szénája, de a motiváció mindkettejüknél a csúcson van! A második menet következik! Dőljünk hátra és élvezzük! Nagyon nagy sportolók küzdelmeit láthajuk, szerencsések vagyunk, nem is tudjuk, mennyire... Száva-Nagy Zsolt

Pérez 2014 óta a Force Indiát erősíti, és a korábbi tulajdonosok a következő szezonra is szerették volna magukhoz láncolni, az istállónál azonban most komoly változások jönnek, hiszen új kezekbe került. Arról egyelőre nem érkeztek hírek, az új tulajdonosok milyen pilótapárossal szeretnének nekivágni, így arról is csak találgathatunk, számítanak-e a mexikóira.

Őt egyébként eközben a Haasszal is szóba hozták, azt pedig meg is erősítette, több lehetősége is van a következő évre. „Szerencsés vagyok, hogy ilyen sok esélyem van” – jelentette ki büszkén, majd megjegyezte, a legjobb azért az lenne, ha az élcsapatok ajánlanának neki szerződést.

„Természetesen minden versenyző a két topcsapat egyikénél szeretne menni, de arra nem sok esély mutatkozik, hogy ott kapok lehetőséget a következő szezonban. Az előző két évben én voltam a legjobb pilóta az első három csapat versenyzői mögött. Egyelőre szeretném látni, miként alakulnak a dolgok azoknál az istállóknál, ahol még vannak szabad, elérhető versenyzői ülések, aztán meg fogom hozni a döntésemet” – hangsúlyozta a tapasztalt pilóta.

Külön kiemelte, bár „házon kívül” is nézelődik, azért kíváncsian várja, miként alakulnak a dolgok a Force Indiánál, mert tudva, milyen lehetőségek rejlenek a csapatban, a maradást egy nagyon komoly opcióként kezeli. „Azt is szeretném látni, mi lesz a csapatnál, mert az első hármas leszámítva szerintem a Force India rendelkezik a legnagyobb potenciállal” – magyarázta.

Végül elmondta, nem fogja elsietni a döntést, hiszen nincs határideje annak, továbbá ő maga sem szeretne elhamarkodottan határozni, ez ugyanis rossz hatással lenne pályafutása alakulására, márpedig ő a folytatásban is az élcsapatokat szeretné majd meggyőzni. „Nem akarok elsietni semmit, mert tudom, hogy jó formában vagyok. Úgy érzem, a szünet alatt kialakulhat majd egy egészen jó kép arról, mi történik körülöttem, aztán dönthetek is” – zárta gondolatát.